Grecsák Károly (szerk.): Új döntvéyntár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet (Budapest, 1911)
94 Bp. 355. §. az ítéletben a súlyosító és enyhítő körülmények meghatározásánál az azoknak alapjául szolgáló tényeket is meg kell állapítani, mert a kir. Guria által határozatának hozásánál anyagi semmiségi panasz esetében az esküdtbíróság részéről valóknak elfogadott tények veendők alapul. Minthogy egyfelől a K. N. vádlottra vonatkozó első főkérdésbe nincsenek befoglalva azok a ténybeli körülmények, amelyekből az előre megfontolt szándék, mint a Btk. 278. §-a meghatározott gyilkosság büntette alkotó elemének fenforgására az esküdtek következtetést vonhattak, s jelesen az sincs befoglalva, hogy K. N. vádlott kitől és mikor szerezte azt a fegyvert, amelyből való lövés által K. M.-t megölte; minthogy másfelől nem állapíttattak meg olyan tények, amelyek a súlyosító körülményül felvett vagyoni haszonlesés megállapítására alkalmasak; s minthogy ezek szerint a kir. törvényszék mint esküdtbíróság a K. N. vádlottra vonatkozó első főkérdésbe olyan lényeges ténykörülményeknek befoglalását, illetve az emiitett súlyosító körülményre nézve való megállapítását mellőzte, amelyek a büntető törvény megfölelő rendelkezésének alkalmazhatása szempontjából szükségesek: ezeknél fogva tehát a kir. törvényszék mint esküdtbíróság ítéletének K. N. vádlottra vonatkozó része a Bp. 385. §-ának 1. a) és 3. pontja alapján használt semmiségi panaszokra a Bp. 437. §-ának 5. bekezdése alapján hivatalból megsemmisítendő s a kir. törvényszék mint esküdtbíróság uj eljárásra utasítandó volt. (1905 november 8. 9553.) 148. Az előre megfontolt szándék történelmi elemeinek mellőzése. C: Ami azt a panaszt illeti, hogy az I. csoportbeli I. főkérdésbe olyan ténykörülmények nem foglaltattak be, amelyekből v. szándékának előre megfontoltsága következtethető volna, ez alaptalan, mert a Bp. 355. §-a szerint a főkérdésben a vád alapjául szolgáló tett a megkülönböztetésre alkalmas ténybeli elemeknek elősorolásával irandó körül s e mellett a vád szerint alkalmazandó törvényben meghatározott alkotó elemek is elősorolandók. A vád alapjául szolgáló tett megkülönböztetésére alkalmas ténybeli körülmények azok, amelyek szükségesek arra, hogy a tettazonosság iránt kétség fel ne merülhessen és hogy a cselekmény minden más cselekménytől megkülönböztethető legyen. A kifogásolt főkérdésben pedig ezek a ténybeli körülmények oly tüzetesen felsorolvák, hogy minden kétségen kivül megállapítható az, hogy az esküdtektől ugyanazon cselekményre vonatkozóan kívántatik határozat, mint amely vád tárgyává tétetett és hogy ez a cselekmény a tett elkövetésének helye, tárgya és módjánál fogva minden más cselekménytől megkülönböztethető; de fel vannak sorolva az alkotó elemek is, mert a kérdésben benne fog-