Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

146 bűnvádi perrendtartás — mint később kelt speciális törvény — sem áll ellentétben, mert a szóban forgó kihágásokra alkalmazandó büntetési tétel 20—100 koronáig terjedhető pénzbüntetés, az ily büntetéssel sújtott vétségek (kihágások) pedig, a Kbp. 2. §-a -rtelmében, fegyelmi úton is fenyít hetők, hacsak oly bűncselekményekkel nincsenek halmazatban, melyeket fegyelmi úton megtorolni nem lehet, mely esetben aztán, mint a jelen esetben is, az ily kihágást is bele kell vonni a bírósági eljárásba: — vádlott szóban forgó tette felett is e törvényes rendelkezések szem előtt tartása mellett lett volna elsőfokú határozat hozandó. Minthogy pedig vádlott a cselekményt szolgálatban, szolgálati fegyverével, szolgálati működéseinek félbeszakításával, s még hozzá járőrvezetői minőségben követte el, holott a csendőrnek, az ily cselekményt megakadályoznia egyenesen szolgálati kötelességben áll: vádlottnak egyszersmint, a Kbtk. 242. §-ába ütköző, őrszolgálati kötelességsértés vétsége is terhére esik. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság akkor, amikor vádlott tettében, a tulajdon biztonsága ellen lopás által elkövetett vétség tényálladékát ismerte fel, s azt ez alapon sújtotta büntetéssel, mihez képest, e tévedést, a rendelkező részben foglaltak szerint orvosolni kellett. Jegyzet. Folyóvizekben való halászatra (halászati kihágás büntetése) I. a L. H. T. 26. sz. döntvényét. 43. sz. döntvény. (Kelt 1917. évi november hó 6-án a P. 640/17. számú ügyben). Ha az állampolgárság kérdése se nem vitás, se nem kétséges, úgy nem forog fenn esete, a polgári hatóság által eldöntendő előleges közjogi kérdésnek.