Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

145 egy őzet, 50 koronán aluli értékben, jogosulatlanul lelőtt és az így leterített vadat, mint reá nézve idegen ingó dolgot, a vadászterület tulajdonosának birtokából, annak beleegyezése nélkül, elvette. Ezek szerint, tehát a tett nem bekerített erdőségben, hanem nyilt vadászterületen követtetett el, az a körülmény pedig, hogy vádlott a tettet járőrtársa jelenlétében követte el, a tettet különös merészséggel elkövetetté nem teszi, minélfogva már az alapon sem lehet vádlott terhére rótt cselekményt, a Kbtk. 462. §-ának b) pontjába ütköző lopás bűntette gyanánt betudni. De különben is annak megállapításánál, vájjon a lopás tényálladéki elemei (Kbtk. 457. §.) általában fenforognak-e, nem csupán a Kbtk., hanem a magánjog, még pedig a magyar magánjog elveit is szem előtt kell tartani, mert hiszen az „idegen ingó" dolog és a „birtok" tisztán magánjogi fogalmak, a magyar magánjog elvei szerint pedig a szabadon élő vad uratlan jószág, azzal a megszorítással, hogy nem akárkinek, hanem csak a vadászatra jogosítottnak van joga arra, hogy a vad tulajdonjogát, foglalás (occupatió) útján megszerezze. Uratlan jószágon pedig lopást elkövetni nem lehet és így nem lehet arról sem szó, hogy a Kbtk. 462. §. h) pontja, illetőleg a Kbtk. 732. §-a, nyilt helyen, szabadon élő vad lelövésére, illetve elvételére alkalmaztassák. Ellenben, miután a katonai büntetőjog a fennforgó esetre alkalmazható büntető rendelkezést nem tartalmaz, a hasznos vadaknak tilalmi időben (őzbakra nézve 1/15—IV/l-ig) való lelölvése, úgy nem különben a vadászterület tulajdonosának, vagy bérlőjének engedélye nélkül való vadászás pedig, a vadászati törvény (az 1883. évi XX. t.-c.) értelmében rendőrbíráskodás alá tartozó kihágást képez, s a honvéd egyéneknek rendőri bíráskodás alá tartozó büntetendő cselekményei, a véderőről szóló 1912. évi XXX. t.-c. 50. §-a értelmében fegyelmi úton bíráltainak el, miután továbbá e törvényes rendelkezéssel, a jelen esetben, a katonai 10