Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

139 N. N. tartalékos egészségügyi zászlós I-rendű vádlott ellen a honvéd ügyész vádat emelt többek közt a Kbtk. 769. §-ába ütköző, nyilvános szidalmazás útján elkövetett becsület biztonsága elleni vétség miatt is, amelyet az által követett el, hogy X. Y. népfelkelő tizedes II-rendü vádlottat, ennek lakásán, nyilvánosan, több ember előtt: „zsidó svihák", „bugris paraszt", szavakkal illette. A honvéd hadosztálybíróság I-rendü vádlottat, a vád alól, a Kbp. 306. §-ának 4. pontja alapján — tényálladék hiányában — felmentette. Az I- rendű vádlottat ekként felmentő ítélet ellen, az ugyanazon ítélettel függelemsértés vétsége stb. miatt elítélt X. Y. II-rendű vádlottnak védője, sem misségi panaszt jelentett be, amelyet a többi közt, a Kbp. 358. §-ának 9 : a pontjára való hivatkozással avval indokolt, hogy N. N. zászlós szóbanlevő kifejezései megállapítják a becsületbiztonsága elleni vétséget, s így tehát törvényt sértett az elsőfokú bíróság, amidőn nevezett zászlóst, idevonatkozóan, a vád alól felmentette. A legfelsőbb honvéd törvényszék, a védő semmisségi panaszának, mint meg nem engedettnek, a Kbp. 371. §-a 2. bekezdése értelmében, helyt nem adott. Indokok: Az elsőfokúlag elítélt X. Y. népfelkelő tizedes II- rendü vádlott védője által használt semmisségi panasz ama részét illetőleg, amely N. N. tartalékos egészségügyi zászlós, I-rendű vádlottnak felmentése ellen irányul, mindenekelőtt az volt elbírálandó, vájjon jogosult személy jelentette-e be, törvényes határidőben, a semmisségi panaszt, minthogy nevezett zászlós terhére rótt vádbeli cselekmény tekintetében, II-rendü vádlott X. Y. tizedes: a magánpanaszos, a semmisségi panaszt pedig az ő védője jelentette br. A legfelsőbb honvéd törvényszék megfontolása szerint a kérdés tagadólag volt eldöntendő.