Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

111 Vádlott, kizárólag eljárási szabályok megsértésére éspedig a Kbp. 358. §-ának 4. és 5. pontjaira alapított semmiségi panaszon kívül, fellebbezéssel is élt, és így felmerült az a kérdés, vájjon mivel a semmiségi panasz fölött kizárólag hadbírákból alakult tanácsban hozatott határozat, e tanács (katonaállományú ülnökök közrevonása nélkül) a fellebbezés fölött határozhat-e? A legfelsőbb honvéd törvényszék e kérdést igenlőleg döntötte el, a következő indokokból: Igaz ugyan, hogy a Kbp. 64. és 67. §-ai értelmében, csakis a kizárólag eljárási szabályok megsértésére alapított semmiségi panaszok fölött tárgyalnak és határoznak oly tanácsok, amelyek egy tanácselnök elnöklete alatt, kizárólag tanácsosokból állanak, s így a fellebbezések fölötti tár gyalásra és határoztahozásra, katonaállományú tisztek közrevonásával alkítandó tanácsok vannak hivatva, ámde a Kbp. 355. §-a, e szabály alól kivételt statuál, amennyiben világosan rendeli, hogy amennyiben a fellebbezésen kívül semiségi panasz is használtatott és ez utóbbi zárt ülésben tárgyaltatik, úgy a legfelsőbb honvéd törvényszék, e semmiségi panasz elintézése alkalmával, határoz zárt ülésben a fellebbezés fölött is. Már pedig a fellebbezés fölött csak úgy lehet mindjárt, a semmiségi panasz elintézése alkalmával határozni, ha a semmiségi panasz fölött határozó zárt ülést berekeszteni és újraalakítani nem kell. Ez álláspont helyessége mellett szól az a kö rülmény is, hogy az, vájjon a semmiségi panasz fölötti határozat miként fog szólni, előre nem tudható és így néha, a fellebbezés elintézhetéséhez, katonaállományú ülnökökről gondoskodni és azokat azonnal közrevonni nem is lehet, és mert a Kbp. 373. §-a egy, a helyzetet tekintve hasonló esetben kifejezetten megengedi, hogy a Kbp. 67. §-ának 2. pontja szerint alakított tanács, a netán V