Apáthy Jenő (szerk.): A m. kir. legfelsőbb honvéd törvényszék döntvényei. Figyelemmel a cs. és kir. legfelsőbb katonai és a cs. kir. legfelsőbb Landwehr törvényszék gyakorlatára (Budapest, 1918)

105 föloldva, vádlottat a Szolgálati szabályzat I. rész általános határozványaiba ütköző fegyelmi kihágásban is bűnösnek kellett kimondani. Arra, hogy az elsőfokú ítéletnek a büntetés kiszabására vonatkozó része is föloldassék és esetleg a büntetés vádlott terhére, a fentiek szerint betudott fegyelmi kihágásra való tekintettel, felemeltessék, (Kbp. 371. § 3. bekezdés 4. pont) a legfelsőbb honvéd törvényszék nem látott alapot, mert úgy találta, hogy az elsőfokú bíróság által — súlyosító körülmény hiánya mellett — vádlott javára helyesen megállapított enyhítő körülményekre való tekintettel, a büntetés, a cselemény súlyával arányban áll. Jegyzet. 1. A L. K. T. 1909. évi március hó 30-án .'kelt 128. számú határozatában (76. sz. döntvénye) szintén ama véleményének adott kifejezést, hogy ha egy föllebbvaló, a parancsadási jogával élve, egy alattosának parancsot ad valamire, ezáltal alattos és föllebbvaló még nem feltétlenül 'kerülték egymással szemben ,,k ö 1 c s ö n ö s s z o Igái a t i v i s z o in y"-bia. Figyelemreméltó az indokolásnak a Kbtk. 147. §-ára való hivatkozása, ahol úgymond, a törvény külön említi a „s z o 1 g á1 a t b a n" és a „v e 11 s z o 1 g á 1 a t i p a r .a n c s a 1 k a 1mával" történő eltenszegülést. Már pedig, ha a vett szolgálati parancs a „kölcsönös szolgáilati viszony" létesítését, minden esetben, szükségkép maga után vonná, úgy felesleges volna az említett megkülönböztetés. Azonos felfogás nyilvánul meg a L. K. T. 1909. évi novemDer hó 17-én kelt 559. számú határozatában (84. sz. döntvénye) is. 2. Abban a kérdésben, hogy a Kbtk. 289. §: a) pontjában körülírt bűntett létesülésének előfeltétele, mikép úgy .az előljáró, mint az alárendelt „egymással összefüggő", — vagyis „kölcsönös" szolgálati viszonyban ájijanak, a L. K. T. előbb idézett 128. számú határozatában, a L. H. T.-nek femnti döntvényéhez fűzött indokolásbaffi nyilvánított véleményével azonos megállapodás jut kifejezésre. Kimondotta ugyanis, hogy a bűntett létesüléséhez megkívánt szolgálati viszony csak az előljáró és alárendelt jogainak és kötelességeinek kölcsönös egymás ha kapcsolódása n v om á n állhat elő.