Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

termékre is létrejöhet, amelyre nézve szerződéskötési kötelezettség nincs. Ennélfogva az ilyen szerződésekre is alkalmazni kell a Ptk. és a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet szabályait, természetesen azoknak a kivételével, amelyek kifejezetten csak a szerződéskötési kötelezettség eseteire vonatkoznak [pl. a Ptk. 212. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelező ajánlattételre vonatkozó rendelkezést]. A szállítási szerződés módosítására, megszűnésére, teljesítésére, a szerződésszegésre és annak következményeire vonatkozó rendelkezések tehát ebben az esetben is irányadók. Ha viszont adott esetben a szerződés tartalmi elemeiből az nyilvánvaló, hogy nem szállítási szerződésről, hanem más szerződéstípusról van szó, a szerződést — ugyancsak a felek szóhasználatától függetlenül — aszerint kell megítélni. Ha tehát pl. az egyik szocialista szervezet szükségletét a másik hajlandó raktáráról nyomban kielégíteni és az ügylet így is jön létre, illetőleg valósul meg, azt nem szállítási szerződésnek, hanem a 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 22. §-ában szabályozott raktári beszerzésnek kell minősíteni és arra az adásvétel szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a termékre nézve szerződéskötési kötelezettség áll fenn. Hasonlóképpen ha az egyik szocialista szervezet díjazás ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a saját nevében a másik javára adásvételi szerződést köt, a szerződést bizományi szerződésnek (Ptk. 507. §) kell minősíteni akkor is, ha azt a felek másként nevezték. GKT 18/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módositott szöveg.) a) Szerződéskötési kötelezettség hiányában szerződési ügyben a bíróság konstitutív jogkörének terjedelmét a felek alávetési nyilatkozatának tartalma határozza meg. Ez nem érinti a bíróságnak azt a jogát, hogy nem lényeges kérdésben a szerződést kiegészítse. b) Szerződési ügyben a gazdasági per indítására vonatkozó alávetési megegyezés nincs alakszerűséghez kötve. c) Az alávetésre vonatkozó megegyezéstől egyoldalú nyilatkozattal elállni nem lehet. Ez nem érinti a megrendelőnek azt a jogát, hogy szerződési nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig visszavonja. a) A felek szerződéskötési szabadságát nem korlátozza az a lehetőség, hogy a szerződési vitájuk bíróság elé terjesztésében megegyezhetnek [Pp. 365. § (1) bek. a) pont]. Ezzel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy a szerződéskötési szabadság körében alávetés esetén miként alakul a bíróság szerződést létrehozó, módosító és megszüntető jogköre (konstitutív jogkör). A feleknek az a jogosultsága, hogy a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg, az alávetés alapján megindult gazdasági perben lényegileg meghatározza a bíróság konstitutív jogkörének terjedelmét. Az ilyen jogkör a felek alávetési megegye94