Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Ezektől eltekintve az egyezkedések folyamán tett nyilatkozatokhoz egyik fél sincs kötve, ami azonban a jogszabályban meghatározott ajánlati kötöttséget nem érinti. Ha a felek valamelyike olyan feltételre (pl. az árra) nézve, amelyben a tárgyalások korábbi szakaszában megegyezés jött létre, utóbb eltérő nyilatkozatot tesz (pl. magasabb árat jelöl meg), vagy a korábban előterjesztett szerződéstervezetétől eltérve új tervezetet terjeszt elő, amelyben az előbbit módosítja vagy kiegészíti (pl. csúszó árklauzulát iktat be, vagy bizonyos költségek viselését a másik félre kívánja hárítani), ezt az egyezkedés körében felmerült új elemnek, illetőleg megfelelő esetben új ajánlatnak kell tekintetni. Mindezek az elvek szerződéskötési kötelezettség esetén vagy annak hiányában egyaránt érvényesek. Ha szerződéskötési kötelezettség nincs, a felek megegyezésének hiánya — akárcsak egyetlen szerződési feltétel tekintetében is — azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés nem jön létre. Ha azonban a felek szerződési vitájukat közös megegyezéssel bíróság elé viszik [Pp. 365. § (1) bek. a) pont], a bíróság ebben hozott jogerős határozata közöttük a szerződést létrehozhatja. Ha pedig a felek ilyen megegyezése csak a szerződés egyes vitatott feltételeire vonatkozik, a bíróság határozata csak ezeknek az eldöntésére szorítkozhatik, mert a bíróság szerződést létrehozó, konstitutív jogkörének terjedelmét a felek alávetési nyilatkozatának terjedelme határozza meg, ezért ilyen esetben a kereseti kérelmen túlterjeszkednie nem lehet. A megoldás némileg másként alakul, ha — mint a nagyberuházások megvalósítására irányuló nagy tárgyértékű szerződések esetén is — szerződéskötési kötelezettség áll fenn. A szerződés egyes feltételeire, amelyekben a felek között nézetkülönbség nincs, a bírósági határozatnak ilyen esetben sem kell szükségszerűen kiterjeszkednie. Sokszor azonban a szerződés nem vitatott feltételei a vitás feltételekkel tartalmilag szoros kapcsolatban vannak úgyannyira, hogy az egyiknek a tartalma a másiktól függ, így pl. az ár a teljesítés helyétől, mert az ár rendszerint a fuvarozással járó költségeket vagy azok egy részét magában foglalja. A szerződést létrehozó konstitutív határozatnak azonban szerződéskötési kötelezettség esetén is a szerződés valamennyi feltételére és azok összefüggéseire hivatalból csak akkor kell figyelemmel lennie, ha a nem vitás feltételek közül egyesek a népgazdaság érdekeivel ellentéteseknek mutatkoznak [pl. a Ptk. 206. §, ill. 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 3. §-ában foglaltakkal ellentétben a népgazdasági terv célkitűzéseit figyelmen kívül hagyják]. Szerződéskötési kötelezettség esetén tehát a bíróságnak a szerződést, ha a felek megegyezni nem tudnak, általában csak a vitás feltételekről való döntés mellett kell létrehoznia. A nem vitás feltételekre a bíróság döntésének csak akkor kell kiterjeszkednie, ha azoknak megváltoztatását népgazdasági érdek, a népgazdasági tervben foglalt célkitűzés teszi szükségessé, amire tekintettel a bíróság a szerződést egyébként módosíthatná is [Ptk. 206. § (2) bek.]. 91