Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

c) Ha azonban a szerződésben az előbbi pontban említett kikötés nincs, és a szerződésben meghatározott ár a korábbi legmagasabb (maximált) hatósági árnál, illetőleg felső árhatárnál alacsonyabb, ebből a feleknek az az akarata állapítható meg. hogy nem a maximált, illetőleg a felső árhatárt elérő árat kívánták alkalmazni. A felek a hatósági árváltozás után megegyezhetnek a szerződésnek a maximált árnál alacsonyabb árat meghatározó kikötése módosításában, és az új hatósági árat meg nem haladó árban is megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában — utólagos vita esetén — vizsgálni kell a szerződési akaratot. Ennek eredményeként vagy hatályban marad a korábbi árkikötés, vagy ha annak megállapításánál az ármaximum (felső árhatár) aránylagos csökkentésére irányult a felek akarata, a szerződéskötéskor irányadó hatósági ármaximumnál (felső árhatárnál) alacsonyabban meghatározott árat az új legmagasabb (maximált) ár, illetőleg felső árhatár figyelembevételével arányosan módosított magasabb összegben kell megfizetni. (Ha pl. a felek utóbb említett szándékának érvényesülése folytán az eredetileg kikötött ár a korábbi legmagasabb árnál 10%-kal alacsonyabb, a teljesítéskori ár ugyancsak 10%-kal kisebb a későbbi maximált árnál.) d) A szerződéskötési kötelezettség körén kívül a Ptk. 226. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés a felek bármelyike számára elállási jogot ad arra az esetre, ha a szerződést az új hatósági áron nem kötötte volna meg. Az elállási jog gyakorlásánál ilyen esetben is a Ptk. 320. §-ában foglalt szabályok az irányadók. e) Ha viszont a szolgáltatás tárgyának a hatósági rendelkezés szerinti változás következtében nincs többé hatósági ára, az ár a szabad árformába került, a felek a szerződésükben kikötött ártól megegyezéssel eltérhetnek. Amennyiben a felek között erre nézve megállapodás nem jön létre, és a szerződéskötés után bekövetkezett hatósági intézkedés folytán a szerződésnek a kikötött áron való teljesítése a szerződéskötési kötelezettség körében a népgazdaság érdekét, illetőleg más esetekben is valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértené, a fél — az egyéb feltételek fennállása esetén — a szerződés módosítása iránt bírósághoz fordulhat [Ptk. 206. § (2) bek., ül. 241. §, Pp. 365. § (1) bek. a) pont]. Ha azonban a szerződésben kikötött árat sem a felek, sem a bíróság nem módosították, a szerződést az eredetileg kikötött áron kell teljesíteni [Ptk. 226. § (4) bek.]. VII. A teljesítési, átadási késedelem ideje alatt bekövetkezett hatósági áremelés esetén a megrendelőnek általában kára keletkezik, mert a termékhez, a szolgáltatáshoz még az alacsonyabb áron juthatott volna hozzá abban az esetben, ha a szállító, illetőleg a vállalkozó a szerződéses kötelezettségét a kikötött határidőben teljesíti. A szállító, a vállalkozó azt a kárt, amelyet felróható (vétkes) késedelmével okozott — vagyis az alacsonyabb és magasabb rögzített (fix) ár közötti különbözetet — a megrendelő részére tartozik megtéríteni. Ugyanez az eset pl. akkor is, amikor a vámszabályok időközi változása miatt az importáló vállalatnak felróható okból jelentkezik többletteher. Az R. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a szállító, a vállalkozó mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem 65