Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GK 23. szám A gazdálkodó szervezetek egymással kötött szerződései körében a pórhatáridő elmulasztása is kötbérfelelősséggel jár. Ha az eredeti határidőtől számított késedelem időtartama hosszabb a kisebb kötbérkulcs alkalmazására a jogszabályban meghatározott időtartamnál, a póthatáridő elmulasztása esetén a kisebb mértékű kötbérre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A Ptk. 298. §-a szerint a kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt. A Ptk. 300. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a jogosult — függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e — követelheti a teljesítést; a (3) bekezdés pedig a gazdálkodó szervezetek egymással kötött szerződései tekintetében úgy rendelkezik, hogy a késedelembe eső fél — szerződésszegése egyéb következményeinek viselése mellett — köteles a teljesítésre haladéktalanul megfelelő póthatáridőt vállalni, s ha e kötelezettségének nem tett eleget, vagy a közölt póthatáridő nem megfelelő, a másik fél a bíróságtól a póthatáridő megállapítását kérheti. A Ptk-nak a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezéseiből (305—307. §, 311. §) következik, hogy a szavatossági felelősség alapján a hiba kijavításának vagy a kicserélésnek is megfelelő határidő alatt kell megtörténnie. A szerződésszegés egyéb következményeiről a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseiről szóló jogszabályok rendelkeznek. így a szállítási és a vállalkozási szerződésekről szóló 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 18. és 19. §-a szerint aki a szerződést megszegi — tehát késedelembe esik, illetve hibásan teljesít — kötbérés kártérítési felelősséggel is tartozik. A késedelem ideje (napjai) szerint számítandó kötbérre nézve e rendelet 21. §-a (1) bekezdésének aj pontja úgy rendelkezik, hogy az nemcsak akkor válik esedékessé, amikor a késedelem megszűnik vagy a kötbér eléri a legmagasabb mértékét, hanem akkor is, ha a póthatáridő lejár. Ez a rendelkezés irányadó a b) pont értelmében akkor is, ha hibás teljesítés esetén a megrendelő kijavítást vagy a termék kicserélését, illetőleg vállalkozási szerződés esetén a munka újbóli elvégzését igényli, mert ez esetben a 20. § (2) bekezdésének c) pontja és a 42. § (2) bekezdése szerint a késedelemre megállapított mértékű kötbér jár. E részletes szabályozás miatt nincs jelentősége annak, hogy a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseire vonatkozó új jogszabályok nem tartalmaznak külön rendelkezést arról, hogy ha a fél a póthatáridőben sem teljesít, a kötbérfizetési kötelezettsége a póthatáridő elteltével újra kezdődik. Az említett rendelkezések ugyanis egymással összhangban és a társadalmi, gazdasági céloknak megfelelően csak ennek az elvnek megfelelően értelmezhetők. A Ptk. 300. §-a (3) bekezdésének ismertetett rendelkezése alapján a szerződést az abban eredetileg meghatározott, de a szerződésszegés folytán meg nem tartott határidő helyett a póthatáridőben kell teljesíteni. A gazdálkodó szervezetek közötti 45