Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A szerződést csak egészen kivételesen — népgazdasági szempontból különösen indokolt esetben — lehet ismételten létrehozni. Ezt a jogszabály nem zárja ki, tehát a szerződés létrehozása lehetséges olyan esetben is, amikor a kapcsolatot már korábban is bírósági ítélet tartotta fenn. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a jogszabály szerint a szerződést csak „meghatározott időre" lehet létrehozni. Ezt az időt úgy kell megállapítani, hogy elegendő legyen arra, hogy ez alatt a megrendelő tisztázhassa és rendezhesse szükséglete további kielégítésének módját és forrását. Mindenképpen el kell kerülni, hogy a bíróság sorozatosan avatkozzék be a szerződéses kapcsolatok kialakításába, mert a jogszabály célja lényegében az esetleges átmeneti nehézségek, zavarok elhárítása. Abból, hogy a jogszabály a „szerződés" kifejezést használja, tehát nem korlátozza a bíróság jogkörét csupán szállítási szerződés létrehozására, következik, hogy a termékforgalmat — tehát a termékértékesítést, illetve a termékbeszerzést — közvetítő szerződések hozhatók létre, így szállítási szerződésen kívül bizományi szerződés is. b) Az említett jogszabályi rendelkezés alkalmazása során értelmezésre szorul a „huzamosabb idő" fogalma. Ezt általános érvénnyel nem lehet pontosan meghatározni. Ennek közelítésénél figyelembe kell venni a termék természetét, jellegét, a beszerzés gyakoriságát stb. Más elbírálás alá esik ugyanis valamely nagyobb gép szállítása, mint a naponként megújuló szükségletek kielégítésére szolgáló termék beszerzése. Általában azonban csak bizonyos rövidebb-hosszabb időközökben viszszatérő, folytatólagos szolgáltatásokban megnyilvánuló, rendszeresnek tekinthető tartós kapcsolat — és nem egyszerűen az ismétlődött szerződési viszony — minősíthető huzamosabb ideje fennálló kapcsolatnak. Nem hivatkozhat ezért eredményesen huzamosabb kapcsolatra az olyan megrendelő sem, aki a korábbi együttműködést, szerződéses kapcsolatot maga szakította meg. c) A huzamosabb „kapcsolat megszakítása", az erre irányuló törekvés többféle formában jelentkezhet a szállító részéről. Egyik formája az, ha a szerződéskötést kifejezetten megtagadja. A másik eset, amikor a szerződéskötést nyíltan nem tagadja meg, sőt annak létrehozása érdekében szerződési nyilatkozatot tesz, de olyan tartalommal, amelyről megállapítható, hogy az a másik fél számára elfogadhatatlan, mivel ellentétben áll a felek együttműködésére előírt követelménnyel és azzal a szükségletkielégítési céllal, amelyet az adott szerződés megvalósítani hivatott. Az ilyen irreális nyilatkozat, amely szerződéskötési, tehát szükségletkielégítési készséget juttat ugyan kifejezésre, de tartalmilag annak meghiúsítására törekszik — a szerződéskötés megtagadásával egyenértékű. A szerződési nyilatkozat irrealitását a bíróság a konkrét szükséglet és az eset összes körülményének mérlegelésével vizsgálja. Az irrealitás a szerződés bármelyik lényeges tartalmi eleme tekintetében és többféle formában jelentkezhet. így pl. olyan mennyiség, minőség, választék, határidő vállalása alakjában, amelyről eleve nyilvánvaló, hogy a megrendelő konkrét szükségletének kielégítésére nem alkalmas. A szerződési nyilatkozat tartalma irrealitásának megállapításához bizonyos támpontot maga a jogszabály is ad. A huzamosabb 27