Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

ideje fennálló kapcsolat alkalmas arra, hogy a szállító ez alatt megismerje, hogy — figyelemmel a fejlődés, a korszerűség követelményeire is — milyen mennyiségű, minőségű és választékú termék és milyen határidő az, amely a szükségletkielégítést általában még biztosítja. A szóban forgó kapcsolat ideje alatt a megrendelő is megismerheti a szállító lehetőségeit a reális teljesítés szempontjából. így egymás helyzetét ismerve felmérhetik és megvonhatják a realitás határvonalait. A huzamos kapcsolat során a felek azt is felmérhetik, hogy melyek azok a viták, amelyek közöttük a realitás határain belül felmerülhetnek. Ezek mérlegelésével a felek egymás méltányos érdekeit is figyelembe veszik. A népgazdasági érdek megkívánja azonban, hogy a huzamos kapcsolat se vezessen a korábbi feltételek valamilyen káros elmerevedésére. így — a technológia, a kivitelezés módja fejlődését figyelembe véve — irreálisnak minősülhet az olyan szállítói nyilatkozat, amely megfelel ugyan a huzamosabb ideje folyó teljesítések színvonalának, de figyelmen kívül hagyja az időközben bekövetkezett műszaki stb. fejlődést. Irreális szerződési nyilatkozatot a megrendelő is tehet. Bár a szükségletek hordozója, kifejezője általában a megrendelő, mégis lehetséges, hogy éppen a megrendelő tér eí az előbbiekben körvonalazott realitás követelményeitől és mennyiség, minőség, választék, határidő stb. tekintetében ő támaszt a szállítóval szemben olyan követelményt, amely a huzamosabb kapcsolat és az általa is ismert lehetőségek figyelembevételével nyilvánvalóan nem teljesíthető. Ilyen esetben a szállító eltérő tartalmú nyilatkozatát nem lehet irreálisnak tekinteni. A bíróságnak — az előbb említetteken kívül is — rendelkezésére állanak olyan tapasztalatok, amelyek figyelembevételével az adott esetben a szerződési feltételek realitását vagy irrealitását le tudja mérni. Ilyenek többek között a szükséglet jelentkezése, természete, kielégítésének előrelátható időszerűsége, időtartama, a felhasználási cél, a szolgáltatás természete, a szállító kapacitása, technológiai felkészültsége, anyagellátottsága, munkaszervezési szintje, a termék szokásos átfutási ideje, kiszállításához, átadásához szükséges időtartam, a szállító más szerződésekkel való lekötöttsége. Mindezek figyelembevételével állapítható meg, hogy az adott esetben valamely szerződési nyilatkozat az irrealitásánál fogva hatásában a szerződéskötés megtagadásával azonos-e. Mennyiségi vonatkozásban az évenként szállított termékmennyiségnek a megfelelő időtartam figyelembevételével számított átlagát lehet olyan támpontnak tekinteni, amely a felek kapcsolatát jellemezheti. Erre egymagában az előző év volumene nem elegendő, mert az — az átlagtól való jelentősebb pozitív vagy negatív eltérések esetén — a felek kapcsolatára nem feltétlenül mérvadó. A szállító magatartását tehát csak abban az esetben lehet a kapcsolat megszakításának tekinteni, ha az általa vállalt (elfogadott, igazolt) mennyiség lényegesen kevesebb, mint a kapcsolat időtartamának figyelembevételével számított átlag. 28