Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Minthogy a kötelezett - a szerződéstől való elállás [Ptk. 306. § (3) bek.] kivételével — a megrendelő által érvényesített bármelyik szavatossági igény helyett kicserélheti a dolgot, illetve a szolgáltatást újból elvégezheti, ezt a jogát természetesen már akkor is gyakorolhatja, amikor a jogosult a hibás teljesítés miatt keletkezett szavatossági igényét konkrétan még nem jelölte meg. Egyébként a kötelezettnek az a joga, hogy a hibás dolgot kicserélheti (a szolgáltatást újból teljesítheti), időbelileg ugyanolyan korlátozást kíván, mint a megrendelőt a szavatossági igények tekintetében megillető változtatási (más igényre való áttérési) jog. Azt az elvet tehát, amely a megrendelő által a kellékhiba miatt érvényesített szavatossági igény megváltoztatása tekintetében érvényesül, irányadónak kell tekinteni a kicserélésre is. Ehhez képest a kötelezett a kicserélésre addig jogosult, amíg a szavatossági igényre vonatkozóan a megrendelővel meg nem egyezett, illetőleg a bíróság jogerős határozatot nem hozott. GK 13. szám (A GK 22. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A szerződésben megengedett mennyiségi eltérésre (toleranciára) mint a szolgáltatás mértékét befolyásoló kikötésre csak az a vállalat hivatkozhat, amely a szerződésben kikötött legkisebb mérték erejéig a teljesítési kötelezettségének eleget tett. A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 4. §-a szerint a szolgáltatás tárgyának mennyiség szerinti meghatározása a szállítási szerződés egyik lényeges kelléke. A jogszabály azonban nem tiltja meg a szolgáltatás tárgya mennyiségének tolerancia előírása mellett történő megállapítását (egyes szabványok kifejezetten rendelkeznek tűrésről); ez a szerződést nem teszi határozatlanná, a feleket jogaik és kötelezettségeik tekintetében nem hagyja bizonytalanságban. A szállítási szerződésekben tehát a szállító vállalatok javára kiköthető olyan kedvezmény, amely szerint vállalt kötelezettségeiknek az előírt mennyiségnél meghatározott százalékkal kisebb vagy nagyobb mennyiség teljesítésével (toleranciával) tehetnek eleget. Az ilyen kikötést a termék természetéből fakadó mennyiségi változások (pl. beszáradás) vagy egyéb körülmények (pl. hogy a termelés pontos mennyiségét előre meghatározni nem lehet) szükségessé tehetik. A tolerancia ilyen esetekben az adott technikai stb. feltételek mellett a kellő gondosság kifejtése esetén elérhető alsó és felső határt jelzi. Erre a kedvezményre tehát csak a szerződést egyébként teljesítő fél tarthat igényt. Ellenkező álláspont azt jelentené, hogy a szállítási szerződés csak az előírt termékmennyiség tolerált alsó határa erejéig kötelezi a feleket a teljesítésre. Nem hivatkozhat tehát erre a kedvezményre az a fél, amelyik szerződési kötelezettségére legalább a kedvezménnyel biztosított alsó határt elérő mennyiségben nem teljesített. Ha tehát a szállító vállalat a szerződésben megállapított mennyiség helyett — pl. 22