Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Aki tehát a fuvarozóval szemben — annak szerződésszegése miatt — fellépni jogosult, a fentiek szerint tarthat igényt kártérítésre. Azt, hogy a fuvarozási szerződés megszegéséből eredő felszólamlási és kereseti jog kit illet meg, a VÁSZ 65. cikke, illetve a GFSZ 70. §-a határozza meg. A VÁSZ 65. cikkének 1. és 2. §-a a fuvarozási szerződéssel kapcsolatosan fizetett összegek visszatérítéséről és az utánvétről rendelkezik, a 3. §-a pedig kimondja, hogy a fuvarozási szerződésen alapuló, az 1. és 2. §-ban említett minden egyéb felszólamlási és kereseti jogot a vasút ellen addig, amíg az átvevő a fuvarlevelet ki nem váltotta vagy a 41. cikk 7. és 8. §-a szerint a fuvarozási szerződésbe be nem lépett, a feladó, mihelyt azonban a fuvarozási szerződésbe belépett, az átvevő érvényesítheti. Az átvevő akkor is jogosult a felszólamlási és kereseti jog érvényesítésére, ha a fuvarozási szerződésbe nem léphetett be, de bizonyítja, hogy az áru vételárát a feladónak megfizette, feltéve, hogy a feladó felszólamlási és kereseti jogát az átvevő felszólamlását megelőzően nem érvényesítette. Ha az átvevő jogát ilyen alapon érvényesítette, a feladó joga megszűnik. A GFSZ 70. §-ának (1) bekezdése szintén a fuvarköltség visszafizetéséről, valamint az utánvétre vonatkozó követelésről rendelkezik, a (2) és (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a fuvarozási szerződésen alapuló minden egyéb követelést a fuvarozóval szemben felszólamlással és a bíróság előtt keresettel a feladó érvényesítheti addig az időpontig, amíg a címzett a küldeményt át nem vette, ettől az időponttól kezdve azonban az érvényesítés joga a címzettet illeti meg. Ha azonban a feladó gazdálkodó szervezet, jogosult a követelés érvényesítésére akkor is, ha a küldeményt a címzett átvette, a címzett pedig akkor is, ha a küldemény elveszett, de annak vételárát a feladónak megfizette. Ha a feladó vagy a címzett követelését érvényesíti, a másik fél felszólamlási és kereseti joga megszűnik. Mindezekből kitűnik, hogy a fuvarozási szerződés általában a többalanyú kötelmek közé tartozik. A fuvarozási szerződés ugyan a feladó és a fuvarozó között jön létre, de abban végeredményben a címzett is részt vesz. A Ptk. 497. §-a alapján a címzett már a szerződés megkötése által jogot szerez arra, hogy a küldemény megérkezéséről szóló értesítés vétele előtt is általában megtehesse a fuvarozónál a küldemény biztonsága és az átvétel előkészítése érdekében szükséges intézkedéseket, részére utasítási jogot ad, az értesítés vétele után pedig a küldemény az átvevő rendelkezésére áll olyan értelemben, hogy az esedékes fuvardíj és költségek megfizetése ellenében követelheti a fuvarozótól a küldemény és a fuvarlevél kiszolgáltatását. Minthogy tehát a címzett már a feladással kapcsolatba kerül a fuvarozóval, azáltal, hogy részére utasításokat adhat, továbbá a fuvarozási szerződés megszegése miatt a fuvarozóval szemben az esetek zömében a kötbért és a kártérítési igényt is közvetlenül a címzett érvényesítheti, ezért a fuvarozót nem lehet a szállító közreműködőjének tekinteni. Ebből pedig következik, hogy a személyében vétlen szállítót a fuvarozó szerződésszegéséért — a Ptk. 315. §-a szerint — a megrendelő és a szállítói közötti kapcsolatra irányadó szerződés alapján nem lehet felelőssé tenni. 174