Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

igényli, a törvényes kötbér mértéke a késedelemre megállapított mérték, egyéb esetben pedig öt százalék. A kötbér mértékének ilyen módon való megállapítása a gyors kijavításra, a munka mielőbbi újbóli elvégzésére kívánja ösztönözni a kötelezettet. Ez a kötbér tehát sajátos jellegű; együtt szankcionálja a hibás és a késedelmes teljesítést, mégpedig a késedelmes teljesítés szankciójának eszközével, a késedelem időtartamához igazodóan. E kötbér kettős vonatkozású biztosítéka jellegét kell szem előtt tartani az említett rendelet 41.§-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt annak a szabálynak az alkalmazásánál is, hogy aki a vállalkozási szerződést megszegi, kötbért köteles fizetni, kivéve ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ebből pedig az következik, hogy a kötbérfizetés alóli mentesülés érdekében a szerződésszegőt ilyen esetben két irányú bizonyítás terheli; bizonyítania kell, hogy sem a hibás teljesítés, sem pedig az, hogy a kijavítás, illetve a munka újbóli elvégzése haladéktalanul nem történt meg, nem róható fel neki. Ha pl. a vállalkozó a szolgáltatást hibásan teljesíti, majd a megrendelő kifogásolása után a kijavítást csak több hónappal később végzi el, de bizonyítja, hogy a kijavításhoz szükséges állványzat készítéséhez a kellő időben kért járdafoglalási engedélyt csak több hónap múlva kapta meg, amikor viszont a kijavítást azonnal elvégezte: ez a kötbérfizetés alól való mentesüléshez nem elegendő. Ehhez ugyanis bizonyítania kellene azt is, hogy a szolgáltatás tárgyának hibája sem róható fel neki. Ellenkező esetben ugyanis szankció nélkül maradna az a súlyos szerződésszegés, hogy hibásan teljesített. Lehetséges az is, hogy a vállalkozó a kijavítással (a munka újbóli elvégzésével) késedelembe esik, ezt követően azonban a megrendelő oldalán merül fel olyan körülmény, amely a kijavítást (a munka újbóli elvégzését) tovább késlelteti. Az ilyen tényállások esetében a késedelem teljes időtartamából le kell vonni a megrendelő oldalán felmerült akadályoztatás időtartamát. GKT 95/1973. szám (Hatályon kívül helyezte a GKT 1/1978. sz. állásfoglalás.) GKT 96/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a szállító a negyedévre meghatározott választékra kötött szállítási szerződést csak részben teljesíti, majd a következő negyedévben — amelyre a felek szintén szerződést kötöttek — újabb szállításokat teljesít, de nem az előző negyedévről elmaradt 168