Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GKT 90/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) a) A megrendelő által közölt tervezési feladat és a rendelkezésre bocsátott adatok alapján a tervező köteles meghatározni a tervezési részfeladatokat és szerződéskötési ajánlatát ezekre figyelemmel kell megtennie. b) A tervezési részfeladatok hiányos meghatározása és egyes részfeladatokra vonatkozó tervek el nem készítése a tervezői szerződés hibás teljesítésének következményeit vonja maga után. a) A 7/1978. (II. 11.) MT számú rendelet 85. §-ának (1) bekezdése szerint a megrendelő köteles a műszaki-gazdasági tervezési munkával kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat, szakvéleményeket stb. a tervező rendelkezésére bocsátani, a (2) bekezdése szerint a megrendelő a vállalkozó kérésére köteles a továbbtervezés szempontjából adott utasításban vagy egyébként meghatározni. Ha az ajánlati felhívás az ajánlatadáshoz szükséges adatokat nem tartalmazza, a tervező azokat a megrendelőtől kérheti. A Ptk. 205. §-ának (3) bekezdése szerint a feleknek a vállalkozási szerződés megkötése során kölcsönösen együttműködve kell eljárniuk. A megrendelő ismereteit és a tervező szaktudását figyelembe véve az említett jogszabályok rendelkezéseiből az következik, hogy a megrendelő feladata elsősorban a kidolgozandó műszaki terv tartalma iránti igény megjelölése, a szükséges adatok pontos közlése; a továbbiakban azonban a szaktudással rendelkező tervezőt terheli a kezdeményezés kötelezettsége a konkrét tervezési munkák megvalósításához szükséges részletesebb adatok beszerzése tekintetében. Ez magában foglalja a részfeladatok meghatározását és az ennek megfelelő ajánlattételt is. A tervezési munka sajátosságára tekintettel tehát végeredményben a megrendelő köteles e munka szakszerű, gazdaságos és fennakadás nélküli elvégzéséhez szükséges azokat az adatokat a tervező rendelkezésére bocsátani, amelyek a birtokában vannak, vagy amelyeket kizárólag ő tud megállapítani vagy beszerezni, de minden további adat beszerzéséről a tervező köteles gondoskodni. Amennyiben a megrendelőt terhelő adatszolgáltatásnak, illetőleg kiegészítésnek szükségessége a szerződéskötés után merül fel, az adatszolgáltatás határidejében a feleknek külön kell megállapodniuk. A szükséges adatok összegyűjtése és ezeknek szakszerű rendezése a tervező kezdeményezésétől függ. Ez teszi lehetővé, hogy a tervező a megfelelő változatokat felvesse és azok közül kiválassza azt, amely a feladat megoldására műszaki, gazdasági és esztétikai szempontból a legalkalmasabb. A tervezői kezdeményezés kötelessége abból a — már említett — közismert tényből is következik, hogy a beruházó általában nem rendelkezik az egyes tervezői részfeladatok előírásához szükséges szakértelemmel, hanem a részfeladatokat a közölt tervezési feladatokon belül szakismerete alapján a tervezőnek kell meghatároznia. 163