Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

Felmerül a kérdés, hogy a generálkivitelezővel szemben bekövetkeznek-e a jogosulti késedelem jogkövetkezményei, ha az alvállalkozó a munkát a teljesítési határidő lejárta előtt készrejelenti és a generálkivitelező azt nem veszi át. Az alvállalkozó a generálkivitelezővel van jogviszonyban, annak a részére kell teljesítenie és az ő teljesítését adja tovább a generálkivitelező az építtető részére. Ez az esetek túlnyomó részében egyetlen aktus keretében lejátszódik, de előfordulhat az is, hogy az alvállalkozó korábban elkészül a munkájával és nincs indok arra, hogy a generálkivitelező részére való átadással várjon addig, amíg az utóbbi is elkészül és átadja a saját munkáját. A helyesen felfogott érdek — különösen a társadalmi tulajdon védelme — éppen azt kívánja, hogy az alvállalkozó a munkát és egyben az őrzési kötelezettséget átadhassa a generálkivitelező részére, a helyszínről elvonulhasson és az ellenértéket felvehesse. A jogszabály nem ír elő két átadást az alvállalkozó terhére, nem rendelkezik ugyanis olyan értelemben, hogy az alvállalkozó a munkát előbb a fővállalkozónak, majd még egyszer egy külön aktus keretében az építtető részére köteles átadni. A jogszabály csak egyszeri átadást rendel — ez pedig a generálkivitelező részére való átadás — és a generálkivitelező teljesítésével kapcsolatban csak az alvállalkozó jelenlétét írja elő. A generálkivitelezőnek azonban csak azokat az alvállalkozókat kell meghívnia, akiknek a jelenléte szükséges [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 52. § (2) bek.]. Ha tehát az alvállalkozó a szerződésszerű teljesítést „készrejelenti", az átvétellel, illetve ennek elmulasztásával az általa kötött szerződésből folyó átadáshoz fűződő jogi konzekvenciák beállanak, ettől kezdve a kárveszély átszáll a generálkivitelezőre stb. Az alvállalkozónak pedig a generálkivitelező részéről történő későbbi átadásnál csak közre kell működnie. Az az „időpont", amikor a generálkivitelezőnek a szerződésszerűen készrejelentett alvállalkozói szolgáltatást — az egyébként bekövetkező késedelmi jogkövetkezmények terhével — át kell vennie, a szerződésben különféleképpen kerülhet meghatározásra. Lehet, hogy a felek olyan naptárilag meghatározott — fix — időpontot jelölnek meg, amikor — és nem máskor — a teljesítésnek történnie kell (pl. vásári pavilonok átadása), kiköthetik a teljesítési idő kezdő és végpontját, megjelölhetnek csupán teljesítési határidőt és előfordulhat, hogy az alvállalkozó teljesítési határidejének kezdő időpontjául értelemszerűen azt az időpontot kell tekinteni, amikor részére a generálkivitelező a szakmunkák (pl. parkettázás stb.) elvégzéséhez szükséges munkaterületet átadja. Ha a készrejelentés előzetes teljesítést jelent, vagyis ha az alvállalkozó a kikötött teljesítési időpontot, illetve a teljesítési határidő kezdetét megelőzően kíván teljesíteni, a Ptk. 282. §-ának (2) bekezdése az irányadó. Eszerint a kötelezett a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt csak a jogosult beleegyezésével teljesíthet; beleegyezés hiányában a jogosult a felelős őrzés szabályai szerint tartozik eljárni. 141