Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GKT 67/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A tervező a tervezési hibákért akkor is felelős, ha az építtető a terveket teljesítésként elfogadta és kivitelezés céljából továbbadta. Az építtetővel szemben azonban a kivitelező a tervek hibája miatt szerződésszegésre alapított igényt nem érvényesíthet. Az építtető a terveket teljesítésként veszi át a tervezőtől és megvalósításuk céljából általában a kivitelezőnek adja tovább, olyan rendelkezés azonban nincs, hogy az építtetőnek a műszaki terveket jóvá kell hagynia. Ezért felmerül a kérdés, hogy a tervező mentesül-e a hibás szolgáltatás következményei alól, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadja és azok alapján a kivitelezés iránt intézkedik. A gazdálkodó szervezetek között létrejött szerződések körében általánosan érvényesülő szabály az, hogy a szolgáltatás elfogadása nem mentesít a hibás teljesítés következményei alól [Pik. 316. §, 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 41. § (1) bek. alapján irányadó 18. § (3) bek.]. Minden vállalat önálló felelősséggel tartozik a saját tevékenységi körébe eső cselekményekért és mulasztásokért, s mindazon kötelezettségek teljesítéséért, amelyeket jogszabály vagy szerződés reá ró. Egyik vállalat sem mentheti, mulasztását azzal, hogy a másik vállalat a maga részéről ugyancsak mulasztást követett el. Ha pedig valamely szerződésszegés a felek közös vagy egymással összefüggő mulasztásának a következménye, úgy a következmények szempontjából minden mulasztást önállóan kell elbírálni. A másik fél hibája csak akkor mentesíthet a felelősség alól, ha a szerződésszegést kizárólag ez idézte elő. Ha a tervező a tervek átadásával teljesít, a megrendelő elfogadása — még ha ezen a téren ő sem járt el megfelelően — a tervező hibás teljesítésével oksági kapcsolatban nem áll. A kifejtettek folytán a tervező minőségileg hibás tervek elkészítése miatt felelősséggel tartozik [Ptk. 305. §, 410. §, 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 87. §]. A megrendelő (építtető) azonban a tervdokumentációt a kivitelező részére nem teljesítésként adja át, hanem azért, hogy a kivitelező szolgáltatását (műszaki paraméterek, ellenérték stb. tekintetében) konkretizálja. Ezért a kivitelező a tervdokumentáció — mint szolgáltatás — hibája miatt a megrendelővel szemben szerződésszegési (szavatossági stb.) igényt nem érvényesíthet. Abban az esetben, ha a megrendelő külön kötelezi magát, hogy — a kivitelezői szolgáltatás meghatározásához, tehát az építési szerződés megkötéséhez szükséges terveken felül — további terveket (részletrajzokat stb.) ad át a kivitelező részére, ez közbenső intézkedés vállalása, tehát annak nem megfelelő teljesítéséhez a körülményekhez mért esetben (pl. felhasználhatatlanság) késedelmi — és nem hibás teljesítési — jogkövetkezmények kapcsolódnak [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 59. § (1) bek. a) pont]. 142