Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GKT 65/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) a) Az építési engedély — ideértve a műemléki jellegű építékezéseknél az illetékes hatóság külön engedélyét is — szolgáltatásának elmulasztása vagy késedelme az építtetővel szemben közbenső intézkedés elmulasztásának jogkövetkezményeit vonja maga után. b) A műemlék helyreállítására irányuló terveknek meg kell felelniük azoknak a követelményeknek is, amelyeket az ilyen építkezéshez szükséges külön engedély kiadásánál az illetékes hatóság megkíván. a) Az építési engedély az építési munkálatok megkezdésének államigazgatási jogi előfeltétele. Az építési engedély szolgáltatására szerződésben vállalt vagy jogszabályból folyó ilyen kötelezettség [Ptk. 403. § (3) bek.] teljesítésének elmulasztása esetében az építtető közbenső intézkedés teljesítésével esik késedelembe, mert a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 59. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint kötbérterhes közbenső intézkedésnek minősül az a kötelezettség, amely a szerződés teljesítéséhez szükséges. A jogi akadály nem azonos egyéb tárgyi akadállyal. Az utóbbit ugyanis feltételenül el kell hárítani ahhoz, hogy a teljesítés lehetővé váljék. Ha azonban a jogi akadályt a kivitelező vállalat nem veszi figyelembe és a jogszabályi tilalomra tekintet nélkül — bár késedelmesen — teljesíti a szerződést, utólag megállapítható, hogy a jogi akadály a teljesítési tevékenységet ténylegesen nem akadályozta. Ugyanakkor az építtető felelősségét a közbenső intézkedés nem teljesítéséért nem érinti az, ha a vállalkozó a szerződést az építési engedély hiányában is teljesítette. Ez a teljesítés a jogszabályi tilalom megsértésével történt, s nem változtat azon a tényen, hogy jogszerű eljárás esetén az építési engedély szolgáltatása a teljesítéshez szükséges volt. A vétkes építtető tehát a közbenső intézkedés elmulasztása miatt kötbért köteles fizetni. Az építési engedély szolgáltatásának kötelezettségével összefüggésben felmerül az a kérdés, hogy műemléki jellegű építkezésnél ebből a szempontból az illetékes hatóság engedélyét a tervezőnek vagy az építtetőnek kell-e beszereznie. A Ptk. 403. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás megszervezése, továbbá a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő feladata. Minthogy a szóban levő engedély a műemlék jellegű építkezések megkezdésének előfeltétele, ennek beszerzése az építtető kötelessége. b) Eldöntésre szorul továbbá az a kérdés, hogy műemléki jellegű építkezésnél, ha az illetékes hatóság a külön engedély kiadását, illetve az építkezéshez való hozzájárulását megtagadja, ez egyben a tervező hibás teljesítését jelenti-e. A Ptk. 277. §-ának (1) bekezdéséből, a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 41. §-ának (1) bekezdéséből, 85. §-ának (3) bekezdéséből és 86. §-ából következőleg a tervező 139