Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

fizetéshez szükséges okirat rendelkezésre bocsátásának elmulasztása stb.) olyan késedelmi helyzetbe kerül [Ptk. 302. § b) és c) pont], amely a kötelezett késedelmét kizárja. A kötelezett késedelme nélkül pedig a fentiek szerint a késedelmi kamat nem jár. A Ptk. 303. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint ugyanis a jogosult — függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e — a késedelem idejére kamatot nem követelhet. GKT 63/1973. szám (A GKT 1/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A gazdálkodó szervezetek közötti szerződések hibás teljesítése esetén annak elbírálásánál, hogy a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt és elállhat a szerződéstől, mert a hiba nem javítható ki, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, a jogosult (megrendelő) használati, felhasználási és értékesítési körülményeire is figyelemmel keli lenni. A Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése szerint ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt — így ha a hiba nem javítható ki, vagy a kijavítás rövid idő alatt értékcsökkenés vagy a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges —, a jogosult elállhat a szerződéstől. A Ptk. 311. §-ának (1) bekezdése hasonlóan rendelkezik arra az esetre is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányult. Jogszabály [az 1978. évi 2. sz. tvr. 6.§-ának (1) bekezdése] azt, hogy mikor kell a hibát rövid idő alatt értékcsökkenés nélkül kijavíthatónak tekinteni, csak a kiskereskedelmi forgalomban eladott árucikkre vonatkozóan határozza meg. Ezért a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseiből keletkezett vitákban azt a körülményt, hogy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult (megrendelő) érdekeinek sérelme nélkül lehetséges-e vagy sem, és a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt-e, az adott szerződéses jogviszony tartalma, de mindenekelőtt a jogosult (megrendelő) érdekeinek szem előtt tartásával kell megállapítani. Ezek a körülmények ugyanis egyrészt a szerződés tárgya, illetve egyes szolgáltatások tekintetében különbözők, másrészt a szerződéssel kielégíteni kívánt megrendelői szükséglethez igazodnak. Emellett figyelemmel kell lenni a népgazdasági érdekre is, amellyel a megrendelői érdek sem állhat szemben és amely egyes esetekben úgy jelentkezik, hogy a szerződés követelményeinek minőségileg nem teljes mértékben megfelelő, de a rendeltetésszerű cél megvalósítására mégis — bár az eredetileg elképzelttől eltérő módon — alkalmas szolgáltatást fel kell használni. Nem hagyhatók ugyanis figyelmen kívül a népgazdasági érdek konkrét esetben való vizsgálatánál a gazdaságossági szempontok sem. Ha tehát a termék vagy a szolgáltatás [Ptk. 311. § (1) bek.] a szerződést kötő megrendelő szempontjából szükségleteinek kielégítésére alkalmatlan, mert pl. csak le137