Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

nagyobb számú megrendelő részére kell ugyanolyan terméket szállítania, és ennek a teljes mennyiségnek a gyártására egyazon vállalattal (közreműködővel) köt szerződést. Ha a közreműködő a teljesítéssel késedelembe esik, általában késedelembe esik a szállító is a saját megrendelőivel szemben. Ilyen esetben a szállító megkapja a vétkes közreműködőjétől a teljes termékmennyiség után — a közöttük létrejött szerződés értékének mint kötbéralapnak figyelembevételével — járó kötbért, de azt nem minden esetben fizeti tovább teljes egészében a megrendelőinek, mert azok közül nem mindegyik érvényesít vele szemben ilyen igényt. Ilyenkor merül fel az a kérdés, hogy a saját személyében vétlen szállító igényelheti-e a közreműködőjétől az abból származó kötbérkülönbözet megtérítését, hogy a vele szemben kötbért érvényesítő megrendelője vagy megrendelői részére — a magasabb kötbéralap folytán — a részmennyiség(ek) után nagyobb összegű kötbért fizetett, mint amennyit ugyanezen részmennyiség(ek) után a közreműködőjétől kapott. Arról van tehát szó, hogy a többirányú kötbérfizetési kötelezettség esetén mikor háríthatja át a szállító a közreműködőjére a megrendelő részére fizetett és a közreműködőtől kapott kötbér összege között mutatkozó különbözetet, amely egyébként az eljárási illetékkel vagy más perköltséggel is növekedhet. A Ptk. 315. §-a értelmében a szállító közreműködő magatartásáért felelősséggel tartozik, s a szerződésszegő közreműködővel szemben pedig a már kifejtettek szerint megtérítési (visszkereseti) igénnyel léphet fel. A bíróság a közreműködő ellen kártérítés iránt előterjesztett kereset elbírálásánál általában nem a közreműködőtől kapott kötbér teljes összegét veszi figyelembe, hanem azt vizsgálja, hogy a szállító vállalat által a vele szemben fellépett megrendelő részére lekötött árumennyiség szállításának elmaradása miatt a megrendelő részére fizetett kötbér, valamint a felmerült eljárási illeték vagy más perköltség összegét fedezi-e az az összeg, amelyet a szállító vállalat ugyanazon mennyiségű áru szállításának elmaradása miatt a közreműködőtől kapott. Ha nem fedezi, akkor — feltéve, hogy a szállító személyes vétlensége megállapítást nyert — a szállító által a közreműködő ellen a kötbérkülönbözet és az illeték áthárítása iránt indított kereset megalapozott. GKT 57/1973. szám (A GKT 1/1979. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) a) Ha a szállító-megbízó az import bizományos felróható magatartása miatt szegi meg a szállítási szerződést, a megrendelőjének fizetett kötbért vagy kártérítést a bizományosra átháríthatja. b) Ha a szállító-megbízó a külföldi eladó felróható magatartása miatt szegi meg a szállítási szerződést, az általa fizetett kötbér vagy kártérítés áthárítása érdekében csak a külföldi eladó ellen léphet fel. a) Előfordul, hogy a szállító-megbízó saját megrendelőjével szemben azért szegi meg a szállítási szerződést, mert a bizományos útján lebonyolított import tekinteté132