Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

GKT 56/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) a) A szállító a közreműködőjére a kötbérkülönbözetet akkor is átháríthatja, ha a közreműködővel szemben hozott korábbi határozattól eltérően az utóbb eljárt bíróság a vétlen szállító kötbérkötelezettségét nem mérsékli vagy kisebb mértékben mérsékli. b) Több megrendelő javára fennálló kötbérfizetési kötelezettség esetén a kötbérkülönbözetet és az eljárási illetéket a szállító akkor és annyiban háríthatja át, ha és amennyiben a közreműködőtől ugyanezen árumennyiség után kapott kötbér összege ezt nem fedezi. a) Olyan esetekben, amikor a szállító vállalat a teljesítéshez általa igénybe vett közreműködő felróható magatartása miatt nem tud szerződésszerűen teljesíteni, előfordul, hogy a szállító a közreműködővel szemben már azt megelőzőleg kötbérigénnyel lép fel a bíróság előtt, mielőtt vele szemben a megrendelő keresetet terjesztene elő. A megrendelő és a szállító jogviszonyában a kötbérkiszabás szempontja — az állandóan követett gyakorlat szerint — az, hogy ha a szállító csak közreműködőjének felróható magatartása miatt fizet kötbért, a bíróság a kötbért általában akként mérsékli, hogy az arányban álljon a közreműködő szerződésszegésére irányadó kötbéralappal (a közreműködő szerződésének értékével). Ha pedig már a közreműködő is mérsékelt kötbért fizetett, úgy ezt a körülményt a szállító által fizetendő kötbér összegszerűségének megállapításánál a bíróság általában figyelembe veszi. Mivel a szállító és a közreműködő között korábban befejezett per során a bíróság még nem vette figyelembe azokat a következményeket, amelyeket a szállító szerződésszegése a megrendelőnek okoz, a kötbérvitát a megrendelő és a szállító között eldöntő bíróság nem igazodhat mindig a szállítónak a közreműködő elleni perében hozott határozathoz, hanem kisebb mértékben vagy egyáltalán nem mérsékli a kötbért. Amennyiben a szállító kizárólag közreműködőjének vétkessége miatt köteles kötbért fizetni, s ezt a korábban eljárt bíróság által alkalmazott mérséklés vagy az alacsonyabb kötbéralap folytán a közreműködőjétől kapott kötbér nem fedezi, a szállító a fizetett és a kapott kötbér közötti különbözetet kártérítésként a közreműködőre a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése, illetve 315. §-a alapján átháríthatja. Az áthárítás tekintetében figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Ptk. 318. §-a szerint a szerződésszegéssel okozott kár megtérítésénél — ha a jogszabály kivételt nem tesz — mérséklésnek nincs helye. Az adott vonatkozásban kivételt megállapító jogszabály nincs, s mivel a szállítónál a kapott kötbért meghaladó mértékben fizetendő összeg kárként jelentkezik, a különbözet teljes összegének a közreműködő által kártérítésként történő megfizetése felel meg a hivatkozott jogszabályok előírásainak. b) Előfordul, hogy a szállítónak (pl. termelőeszköz-kereskedelmi vállalatnak) 131