Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

tás vagy változtatás joga természetesen nem illeti meg, arra azonban joga van, hogy a szavatosság alapján érvényesítsen más — a kijavítástól eltérő — igényt. Az ilyen megalapozott kereseti kérelem esetében a bíróság a kötelezettet a jótállás körében vállalt kijavítás helyett szavatossági jogcímen pl. kicserélésre kötelezheti. b) A Ptk. 307. §-ának (2) bekezdése szerint a megjelölt szavatossági igényt meg lehet változtatni. Nincs semmi ok arra, hogy a szavatossághoz közel eső jótállás területén a jótálláson alapuló jogot ne lehessen megváltoztatni. A megváltoztatás joga következik a jogintézmény jellegéből is. A megrendelő tehát a választott jótállási jogról áttérhet más jótállási jog érvényesítésére. c) Előfordul, hogy a ténlyeges teljesítés időpontja különbözik a szerződésben megjelölt határnaptól, illetőleg határidőtől, vagyis a kötelezett a szerződésben megszabott időnél korábban vagy későbben teljesít. Ha előbb teljesít, ez nem járhat számára azzal a hátránnyal, hogy ilyen ok miatt a jótállási kötelezettsége a két időpont közötti időtartammal meghosszabbodik. Késedelmes teljesítés esetén pedig a megrendelőt érné hátrány, ha a késedelemnek megfelelő időtartammal megrövidülne a szállító jótállási kötelezettsége. A jótállási kötelezettség kezdete ezért mindenképpen a tényleges teljesítés időpontja. d) A szavatossági jogokkal kapcsolatban a Ptk. 308. §-ának (4) bekezdése szerint a dolog kijavítása esetében a határidő meghosszabbodik a hiba közlésétől kezdődő azzal az idővel, amely alatt a jogosult a dolgot a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta. A Ptk. 248. §-a szabályaira tekintettel nincs ok arra, hogy a szavatossági jogok érvényesítésére megállapított határidő említett meghosszabbítása ne legyen irányadó a jótállás esetében. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kijavítás esetében a jótállási idő azzal az időtartammal hosszabodik meg, amely alatt a hiba miatt a dolgot nem lehetett rendeltetésszerűen használni. Ez az időtartam akkor kezdődik, amikor a jogosult a hibát a kötelezettel közölte. Ellenkező esetben ugyanis felesleges és nehezen tisztázható viták keletkezhetnének abban a tekintetben, hogy mikor következett be a hiba és mennyi ideig szünetelt emiatt a rendeltetésszerű használat. A jogosulttól elvárható, hogy a hibát haladéktalanul közölje. Ilyen körülmények között pedig méltánytalan volna, ha a jótállási idő azzal az időtartammal is meghosszabbodnék, amely alatt a kötelezett — esetleg a jogosult késedelmeskedése folytán — még nem is tudta, hogy hiba következett be és ennélfogva kellő időben nem is intézkedhetett a kijavítás iránt. Gazdaságilag és jogilag egyaránt indokolt és célszerűnek is látszik, hogy a jelentéktelen — egy napnál rövidebb — kiesés figyelmen kívül maradjon, mert ennek számításbavételét a megrendelő érdekeinek védelme nem kívánja meg. A jótállás kikötése — eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — nem kötelező. Ezekből is következik, hogy a b), c) és d) pontban foglaltaktól nemcsak jogszabály, hanem a szerződésben a felek is eltérhetnek, vagyis a szerződésben ezektől eltérően rendelkezhetnek. Más azonban a helyzet az a) pont tekintetében. Ettől a felek nem térhetnek el. 109