Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A szavatossági jogokat és gyakorlásuk feltételeit ugyanis kógens jogszabály állapítja meg [Ptk. 305—310. §]. A Ptk. 314. §-a értelmében tehát a szavatossági jogok érvényesítését a felek nem zárhatják ki és nem is korlátozhatják. GKT 31/1973. szám (A GKT 3/1978. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A szabványban előírt tartóssági követelmény — ellenkező megállapodás hiányában — jótállási kötelezettséget nem hoz létre. Ha a szolgáltatás tárgya a tartóssági követelménynek nem felel meg, a hibás teljesítés következményeit kell alkalmazni. A jótállás olyan biztosítéki jellegű elvállalt vagyoni többletfelelősség, amely általában a törvény erejénél fogva (Ptk. 248. §) a kötelezettet (szállítót, vállalkozót) nem terheli. A jótállás tárgyában a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződései alanyainak rendelkezési jogosultsága pedig olyan korlátozás alá eshet, mint más szerződési feltétel tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a szerződéskötési kötelezettség körében — akaratmegegyezés hiányában — a törvény felhatalmazása alapján a bíróság határoz [Ptk. 206. § (1) bek., Pp. 365. § (1) bek. a) pont]. A szabványban többek között a minőségi (műszaki) követelményeket kell meghatározni. E követelmények azonban nem minden szolgáltatás tekintetében határozhatók meg egyforma mélységben, illetőleg részletességgel. Lehetnek olyan esetek, amikor a műszaki (minőségi) követelményeket minden részletkérdésre kiterjedően előre meghatározni nem lehet vagy nem célszerű, ugyanakkor azonban a szabvány a szem előtt tartott szolgáltatás minőségének bizonyos színvonalát célul tűzi ki. Ilyenkor helye lehet olyan általános követelmény meghatározásának, hogy pl. a terméknek bizonyos ideig a rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie. A tartóssági jellemzőnek a szabványban foglalt meghatározása éppen olyan minőségi előírás, mint a szakítószilárdság, keménységi fok, nedvességtartalom stb. megállapítása. Ezek együttvéve a szolgáltatás minőségi meghatározottságát eredményezik [Ptk. 380. § (1) bek.], s ezekért a kötelezett a törvény alapján tartozik helytállni (Ptk. 305. §). Ha tehát műszeres vizsgálat, illetőleg másképpen megalapozott szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján megállapítható, hogy a szolgáltatás tárgya a szabványban előírt tartóssági követelménynek (vagyis a tartósságra, élettartamra, teljesítményre, hasznos működésre, tárolhatóságra vonatkozóan a szabvány által előírt követelményeknek) nem felel meg, akkor a megrendelő a jogszabályban meghatározott előfeltételek megléte esetén érvényesítheti azokat az igényeket, amelyek — az előbb említett jogszabályi rendelkezések értelmében — a kellékhibás teljesítés esetén keletkeznek. A tartóssági követelmény meghatározása nem azonos a jótállás kikötésével (Ptk. 248. §). Önmagában tehát azt a körülményt, hogy a szabvány tartóssági követelményt tartalmaz, nem lehet a tartósság idejével azonos idejű jótállási kötelezettség 110