Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A kivitelező szavatossági felelőssége, továbbá a fentebb említett kármegosztási lehetőség nem érinti a hibásan teljesítő tervező felelősségét. A tervező hibás teljesítése esetén tehát — akár a kivitelező által felismerhető okból, akár fel nem ismerhető hibáról van szó — a megrendelő a tervezővel szemben szavatossági igényét és — ha a hibás terv kivitelezése folytán kára következett be — kártérítési igényét az általános szabályok szerint érvényesítheti. GKT 30/1973. szám A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződései körében a) a jótállás kikötése nem akadálya annak, hogy a megrendelő jótállás helyett szavatosságra alapítsa jogait, vagy hogy a szavatossági jogait gyakorolja azokra a hibákra, amelyekre a jótállás nem terjed ki; b) a megrendelő a választott jótállási jogról más jótállási jog érvényesítésére áttérhet; c) a jótállási idő a tényleges teljesítéssel kezdődik; d) a jótállási időnek a javítás időtartamával való meghosszabbodása szempontjából annyi napot kell figyelembe venni, ahány napig — a hiba közlésétől számítva — a hiba miatt a rendeltetésszerű használat szünetelt. A b), c) és d) pont csak akkor alkalmazható, ha a jogszabály vagy a szerződés másként nem rendelkezik. A Ptk. 248. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy jogszabály jótállási kötelezettséget írhat elő és meghatározhatja annak legkisebb kötelező mértékét is; a felek jótállási kötelezettséget szerződésben is vállalhatnak. A (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy a jótállás alapján a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik. A (3) bekezdés szerint, aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett, a kötelező jótállás esetén pedig a jótállási idő alatt felmerült szavatossági jogokat a jótállásra vonatkozó jogszabály szerint kell elbírálni. A gyakorlatban a jótállással kapcsolatban még további kérdések is felmerülnek. a) Egyebek között eldöntésre szorul, hogy olyan esetekben, amikor a szállítót jótállás terheli, joga van-e a megrendelőnek ahhoz, hogy ne a jótálláson, hanem a törvényes szavatosságon alapuló valamilyen jogát érvényesítse a kötelezettel szemben. A jótállás kikötése növeli a megrendelő biztonságát, a szállító felelősségét, s ebből is következik, hogy a törvényen alapuló szavatossági jogok érvényesítését semmiképpen sem érinti: ezt nem zárja ki és nem is korlátozza. A megrendelő belátásától függ tehát, hogy a jótálláson alapuló vagy pedig a szavatossági jogát érvényesíti-e. Fennáll annak a lehetősége, hogy a kötelezett a szerződésben a jótállás keretében pl. csak a kijavítást vállalja. Ilyen esetben a megrendelőt a jótállás alapján a válasz108