Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

A jogszabály tehát mindenekelőtt azt a pozitív magatartást kívánja meg a kivitelezőtől, hogy a tervdokumentációt a szakvállalattól elvárható gondossággal vizsgálja meg. Ha ennek eleget tesz, de a hiba olyan természetű, hogy az elvárható gondosság mellett fel nem ismerhető, a kivitelező terhére kártérítési jogkövetkezményeket nem lehet alkalmazni. Ha azonban az előbbiekben részletezett gondosságot elmulasztja és olyan hibát nem észlel, amelyet észlelnie kellett volna, a figyelmeztetés elmulasztásával a jogszabályban írt kötelezettségét megszegi és ezért kártérítéssel tartozik. A figyelmeztetési kötelezettség teljesítése esetén a megrendelő tudomást szerez a műszaki terv helytelenségéről, hibájáról és — a vállalkozó által közölt tények tudatában, azok mérlegelésével — gondoskodhat ezek megszüntetéséről. Ha a megrendelő úgy dönt, hogy a hibásnak talált műszaki terven nem kíván változtatni, a kivitelező előtt két lehetőség nyílik: a szerződéstől eláll vagy a munkát a műszaki terv szerint elvégzi. Ez utóbbi esetben a megrendelő viseli a kockázatot és az esetleg bekövetkező kár az önokozás körében merül fel. A jogszabály a második esetben sem ad korlátlan lehetőséget a vállalkozó részére a helytelen műszaki terven alapuló kivitelezésre, mert ezt tilalmazza, ha a munka elvégzése jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértéséhez, vagy élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetéséhez vezetne [Ptk. 392. § (4) bek.]. „Jogszabályion, illetőleg „hatósági rendelkezésben többek között az Építőipari Kivitelezési Szabályzat és egyéb műszaki szabályzatok rendelkezéseit kell érteni, amelyek az építésiszerelési, illetőleg egyéb munkák műszaki minőségi követelményeit rögzítik. Ha tehát a kivitelező — bár a megrendelő kifejezett rendelkezése alapján — ilyen előírásokba ütköző munkát végez, az ebből eredő jogkövetkezményeket viselnie kell. Ha a tervek alapján kivitelezett munka a helytelen műszaki tervezés folytán válik hibássá és a kivitelezőtől a terv hibájának felismerése el is várható, a tervező sem mentesül a kártérítési felelősség alól. Azt a tényt figyelembe véve, hogy a hibás tervezésével a kárhoz vezető okfolyamat megindítója a tervező, és az ilyen műszaki terv hibáját a kivitelező utóbb tetézi, a felismerhetően hibás tervdokumentáció megvalósítása esetén a tervező és a kivitelező közösen okozzák a kárt. Ezért tehát az ilyen kárnak a vállalkozók között történő megosztására a Ptk. 344. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók. A kártérítés módja tekintetében figyelembe kell venni a Ptk. 355. §-ának (2) bekezdésében foglalt azt a szabályt, amely szerint a kár természetben való megtérítése különösen akkor indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó — kivitelező — maga termeli, vagy az egyébként rendelkezésére áll. Előfordulhat, hogy a kivitelezőnek a szükségessé vált javítási munkákat — tevékenységi körénél, valamint a kijavítás természeténél, illetve „oszthatatlanságánál" fogva — saját károkozásának mértékén túl is el kell végeznie. Ilyen esetben is a tervezőnek, esetleg az építtetőnek a közös károkozás reá eső részét — amely velük szemben a kijavítási munka bizonyos részének ellenértékeként jelentkezik — viselnie kell. 107