Havasi Győző - Kálmán György (szerk.): Elvi határozatok gazdasági perekben. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1986)

felelőssége, amely vétkességétől független és oszthatatlan. Ehhez — az eset körülményeihez képest — további felelősségi következmények (kötbér, kártérítés) is kapcsolódhatnak [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 18. §, ül. 41. §]. Ha a kivitelezés formálisan megfelel a műszaki terveknek, vagyis a szerződés kikötéseinek, azonban a hibás műszaki tervezés miatt a teljesítési érdek mégsem valósulhat meg, kérdéses lehet, hogy ilyenkor a műszaki tervek hibája folytán milyen magatartás várható el a kivitelezőtől, nem megfelelő eredmény esetén hogyan alakul a megrendelő kockázata és a vállalkozók (a kivitelező és a tervező) felelőssége. A vállalkozó elvárható magatartása szempontjából a feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok [Ptk. 205. § (3) bek., 277. § (2) és (3) bek.] mellett figyelemmel kell lenni a Ptk. 277. §-ának (1) bekezdésére. Ez utóbbi kimondja, hogy a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. Ezzel összhangban a Ptk. 392. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős." Az előbbi szabályt a Ptk. 392. §-ának (3) és (4) bekezdése részletezi és konkretizálja. Előírja, hogy ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy pedig célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni, a figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó felelős. Ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja vagy nem szolgáltat alkalmas anyagot, a vállalkozó elállhat a szerződéstől. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. Nem folytathatja azonban a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértéséhez, vagy az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetéséhez vezetne. Az építési (vállalkozási) szerződés alapján megvalósuló munkaeredmény a megrendelő szükségletének kielégítését célozza. Az ezzel kapcsolatos konkrét követelményeket, illetőleg a vállalkozó kötelezettségeit rendszerint a műszaki terv tartalmazza. A szocialista együttműködés elvének nem felelne meg, ha a kivitelező csak a műszaki tervek puszta tudomásulvételére és az ezeknek megfelelő munkaeredmény létrehozására lenne köteles és nem arra is, hogy tevékenységével a megrendelő számára valóban használható, célszerű művet hozzon létre. Lényegében ezzel függ össze az is, hogy a megfelelő teljesítés akadályát, veszélyeztetettségét mindkét félnek saját tevékenységi körén belül észlelnie és a másik féllel közölnie kell. Egyébként a célszerűtlen munkavégzés a társadalom javainak összértékét is csökkentené. Minthogy a kivitelezőtől a kellő szakértelem elvárható, sőt a nagyobb szakmai felkészültség — rendszerint — az ő oldalán van, az említett jogszabály más vonatkozásban is előírja figyelmeztetési kötelezettségét és annak elmulasztását felelősséggel szankcionálja. A megfelelő teljesítést gátló, veszélyeztető körülményekről való értesítés elmulasztása is jogellenes és mint ilyen, felelősséget von maga után. 106