Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 16. §. 87 Alperes maga hozza fel. hogy felperesek a váltókat azért semmisítették meg, vagy azért nem akarják felmutatni, mert azok lejáratát 1905. évi február hó 5-éről jogellenesen február hó 15-re igazították ki. Azt tehát, hogy felperesek a váltókat alperes kötelezettségének megszüntetése czéljából semmisítették meg, ő maga sem állítja. Felperesek követelése tehát létrejött és nem szűnt meg. Igaz ugyan, hogy az engedményezett adós az engedményesnek csak ugyanazok alatt a feltételek alatt tartozik fizetni, amelyek alatt az eredeti hitelezőnek tartozott, tehát váltókövetelés engedményezése esetén a Vt. 39. §-a érteiméiben, a nyugtatványozott váltó ellenében vagy a váltó elvesztése esetében, a Vt. 77., 79. §§-ai szerint hozott, az eredeti váltót az elfogadó irányában pótló megsemmisítő végzés ellenében. Ebből azonban nem következik, hogy ha az engedményes a váltót megsemmisítette, ez által követelése teljesen megszűnt, hanem csak az, hogy a váltó alapját képező köztörvényi jogügyletből származó követelésnél nagyobbat nem érvényesíthet és hogy biztossá tartozik tenni az elfogadót az iránt, hogy harmadik személy a váltót érvényesíteni nem fogja. Ez utóbbi iránt alperes a váltónak már emiitett tettleges megsemmisítése által biztosítva van. Oly kifogást pedig alperes nem tett, mely szerint a váltóknak alapjául szolgáló jogügyletből származott követelés kisebb volt, mint a váltóösszegek végösszege; minélfogva a kir. Guriának nem is kellett azzal a kérdéssel foglalkoznia: nem terheli-e alperest az alapul fekvő jogügyletből kisebb összeg, mint amennyit a váltóösszegnek jelen perrel érvényesített végösszege tett. A kereseti tőkét és annak a lejárattól folyó kamatait tehát alperes felperesnek megfizetni köteles. Minthogy azonban felperesek a váltókat bemutatni nem tudják és keresetök ennélfogva nem váltókereset, váltókamatot, azaz 6% kamatot jogosan nem igényelhetnek, hanem csak magánjogi 5% késedelmi kamat jár nekik. Az alsóbiróságoknak a perköltségről való intézkedése az Ítéleteikben idézett törvénynek megfelelő. (G. 1907 nov. 13. 1415/906. sz.) A nem váltói uton a váltó birtokába jutott rendelvényes csak engedményesnek tekintendő. A m. kir. Curia: Felperes, a midőn a kereseti váltót kibocsátói aláírásával ellátva, azt saját rendeletére állította ki, a kereseti váltót részben kitöltetlen állapotban, nem forgatmány utján szerezte meg s így ő csakis engedményesnek lévén tekinthető, vele szemben mindazok a kifogások érvényesíthetők, a melyeket nevezett ügyfele ellen alperes támaszthatott volna és minthogy felperes a 2. és 3. szám alatti Ítéleteknek a kereseti váltóra vonatkozá-