Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 8. §. 65 alperes felszólítása folytán, a ki akkor kijelentette, hogy ezt, a létesült egyezségnek megfelelően, neje is kivánja, — ebből pedig kétségtelenül megállapítható, hogy a forgatási tilalom a szerződésben résztvett mindkét alperes —tehát ugy a kibocsájtó, mint az elfogadó érdekében vezettetett a kereseti váltóra. A váltótörvény 8. §-a szerint azonban a kibocsájtótól eredő forgatási tilalom daczára keletkezett forgatmánynak váltójogi hatálya nincs, ebből folyóan tehát a felperes mint forgatmányos, váltójogilag legitimáltnak nem tekinthető, de a kereseti váltón látható üres forgatmány alapján a felperes köztörvényi engedményesnek sem tekinthető, mert a váltójogi hatálylyal nem biró üres forgatmányból egymagában meg nem állapitható, hogy a rend elvényes a váltóból eredő jogait a felperesre engedményezni kivánta volna. A kir. Caria: A kir. Tábla Ítéletét helybenhagyja. (1905 decz. 15. 1080. sz.) Ugyanígy C: 1034/93. Abból, hogy a kereskedő a váltón keresztül irta alá a nevét, következtetni lehet arra, hogy ő, mint intézvényezett kivánta aláírni a váltót és hogy akkor még más intézvény a váltón nem volt rajta. (Cmia 1906 szept. 27. 1001/905. sz.) A forgatmány kelte annak lényegét nem képezvén, érvényes a forgatmány akkor is, ha a váltó kelténél korábbi keletű. Ki nem töltött váltó is forgatható. A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik a benne felhozott és az elsőbiróság ítéletéből átvett indokoknál fogva és azért: mert a váltótörvény 10. §-ának ama rendelkezéséből, mely szerint a forgatmány akkor is érvényes, ha a forgató pusztán nevét vagy czégét vezeti a váltó vagy a másolat hátára vagy a toldatra, következik, hogy a forgatmány kelte annak lényegét nem képezi, a forgatmány kelte tehát magában véve váltójogi szempontból közömbös lévén, alperesnek a forgatmánynak a váltó kibocsátásánál korábbi keltéből merített kifogása törvényes alapot nélkülöz; s mert a váltó jogszerű birtokosa a V. T. 93. §-a értelmében jogosítva van a váltón hiányzó bármely lényeges kelléket utólagosan is kitölteni, alperes pedig azt, hogy az utólagos kitöltés megállapodásellenesen történt, a jóhiszemünek tartandó felperes forgatmányos ellenében nem bizonyította; alperesnek a felebbezesben is hangsúlyozott az az érvelése tehát, hogy kellékhiányos váltó nem is forgatható, szemben az utóbb idézett törvénytétel rendelkezésével, szintén alapnélküli. (1892 márczius 17-én 1057— 1891. sz. a.) Váltótörvény. V. 5