Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

666 Váltótörvény 108—109. §. tétében megtartási joggal csak azon tárgyakra élhetvén, melyek meghatározott rendelkezés nélkül kerültek birtokába; az igazgatói kötelesség biztosítására letett részvényre tehát a váltóbirtokos részvénytársaság csak ugy gyakorolhat megtartási jogot, ha ez a rendelkezés a felek egyező akarata folytán elenyészett, vagy az az ok, mely a részvények biztositékául letételét szükségessé tette, megszűnjék, mert magában a puszta érdek a meghatározott rendelkezés elenyészésére nem elegendő. (Curia 1903 október 29-én 1280/1903. sz. a.) A megtartási jog gyakorlása iránti kereset csak a váltóbirtokos és váltóadós közt fenforgó jogviszony megállapítását czélozván, a váltóadós és más harmadik személyek között a megtartatni kivánt dologra vonatkozó tulajdoni igények a megtartási jog iránti per tárgyát nem képezhetik. A kir. Ítélőtábla: Minthogy azonban felperes a keresethez B) :/ alatt csatolt s minden törvényes kellékkel ellátott váltón alapuló követelése tekintetében a váltóbirtokos a V. T. 108. §-a szerint megillető megtartási jognak érvényesítése végett a V. T. 109. §-a alapján indította mindkét alperes ellen keresetét; továbbá, minthogy a váltóeljárás 3. §-ának 3-dik pontja értelmében az ily kereset a váltóeljárásra s ekként a kir. törvényszék, mint váltóbiróság hatáskörébe tartozik, végül, minthogy az a kérdés, hogy felperest az adósként nem jelentkező II. rendű alperes ellen s az ez által saját tulajdonának vitatott dolgokra nézve megilleti-e a megtartási jog érvényesítése vagy sem, nem a bírói hatáskör kérdésébe, hanem az ügy érdemébe tartozik, mindezeknél fogva a királyi törvényszék mint váltóbiróság hatásköre ellen II. rendű alperes által emelt kifogást, mint alaptalant elvetni s a keresetnek I. rendű alperesre vonatkozólag leendő elbírálására ezen kir. törvényszék, mint váltóbiróság tárgyi illetőségét (hatáskörét) megállapítani kellett. Az ügy érdemét illetőleg II. rendű alperes kifogásolta, hogy felperesnek a kérdéses részvények és szelvényeire nézve megtartási joga lehetne, mert vitatta, hogy azok az ö tulajdonát képezik, továbbá vitatta, hogy azok határozott rendelkezése mellett kerültek felperes birtokába, minthogy E. Zs., mint felügyelő-bizottság tag helyezte letétbe felperesnél s igy azok csak az ebbeli tisztségéből folyó kötelezettségek biztosítására szolgálhatnak. Tekintve, hogy a váltóbirtokost a V. T. 108. §-a alapján megillető megtartási jog alapját egyedül csak a váltóbirtokos és váltóadás közt fenforgó viszony képezheti s ennélfogva a megtartási jog is csak az adós ellen érvényesíthető, de nem más harmadik személyek irányában; te-