Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

656 Váltótörvény 104—105. §. vagy pedig a nyert megbízás alapján kiterjed arra, hogy a váltón megnevezett megbizót vagy képviselt felet, kiknek nevében kötelezettséget vállalt, váltóilag lekötelezheti, minek bizonyítása esetében aztán a váltóbirtokos a váltó alapján igényével a meghatalmazó, illetőleg képviselt fél ellen léphet fel. (1902 márczius 4-én 1013/1902. sz. a.) A váltóadós közkereseti társaság czégszerüsége a kötelezettség vállalás idejében létezett czégjegyzési állapot szerint bírálandó el még abban az esetben is, ha a váltóra utólag vezetett kelet előtti időben történt. Felperes a csődtömeg ellen bejelentett követelése valódiságának megállapítása iránt azon az alapon indított keresetet, hogy az A) alatti 5000 K.-ás váltó értékét a kamatokkal és költségekkel együtt a váltóbirtokosnak kifizetvén, a váltóból eredő jogát ö reá ruházta át. Alperes nem vonta kétségbe, hogy a váltón látható P. Gy. és társa elfogadói aláírás P. Gy.-töl, a czégnek az üzletvezetésre egyedül jogosított beltagjától származott és azt vitatja, hogy az az aláírás a czéget nem kötelezi, mert a czégjegyzésnek megfelelően a czég érvényes jegyzéséhez egyik kültag aláírása is szükséges volt, egyébként pedig a felelősséggel a váltó értékeért azért nem tartozik, mert a 6000 koronát a czég meg nem kapta. A czégjegyzésnek megfelelő aláírás hiányára alapított kifogás figyelembe vehető nem volt, mert a kihallgatott P. Gy., B. K. és F. L. tanuk vallomásával felperes elegendökép bizonyította azt, hogy a kereseti váltó 1904. évi május hóban állitatott ki, amikor a G) alatt bemutatott czégjegyzék-kivonat szerint a czéget P. Gy. egyedüli aláírása is kötelezte, az a körülmény pedig, hogy a hitelező a kelet tekintetében ki nem töltött váltót későbbi kelettel látta el, alperes javára nem szolgálhat, mert ellenkező megállapodás hiányában, a váltótörvény 93. §-a alapján joga volt a váltóhitelezőnek a váltót későbbi kelettel is ellátni. (M. kir. Curia. 774/908. sz. — 1909 február 17.) Az a körülmény, hogy a közös üzlet körében a társaság által elfogadott, ennek tagjai által kibocsátott és forgatott váltót a közösüzlet üzletvezetőtagja keresetéhez mellékli, nem bizonyítja, hogy ő mint üzletvezető jogosítva volt a közös üzlet érdekében a társaságnak és tagjainak aláírásával elhelyezett váltót saját külön birtokába venni és azzal mint sajátjával bánni. (Curia 1909 okt. 12. 493/909. v. sz. a. IV. p. t.)