Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 104—105. §. 635 keresetében nem is állított, mert egymagában az a körülmény, hogy esetleg maga a meghatalmazott az általa teljesített aláírás mellé feleslegesből kézjegyet is tett, nem zárná ki annak a bizonyítékát, hogy az aláírás meghatalmazás eredménye — a konkrét esetben azonban a meghatalmazási viszony lételét kizárja az a körülmény, hogy D. V. mint néviró szerepelt. A néviró pedig csupán a kézjegy valódiságát van hivatva bizonyítani, s így nem meghatalmazottnak, hanem csak tanúnak tekinthető. A kir. Curia: A másodbiróság Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1905 deczember 7. 838/1904. sz. a.) A váltóra vezetett névaláírás előtti keresztjegy magában véve nem minősiti azt a V. T. 104. §-a szerinti hiányos aláírássá, a mennyiben bizonyittatott, hogy a váltókötelezett névaláírása megbízásból íratott a váltóra.* A m. kir. Curia: A felek egyike sem állította, hogy a kereseti váltón alperes neve előtt előforduló keresztvonást alperes vezette a váltóra és ekként nincsen kizárva az, hogy a keresztvonást az alperes fia feleslegből irta a váltóra, minthogy pedig a két felperesi tanúnak határozott vallomása szerint alperes a fiát megbízta azzal, hogy a kereseti váltóra az ö (alperes) nevét aláírja, a tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy alperes a fiát felhatalmazta a váltónyilatkozatnak az ö nevében való kiállítására, a mint egyébként az a körülmény is, hogy az elfogadom szó nyilvánvalóan ugyanattól a kéztől származik, a mely az alperes nevét irta a váltóra, arra vall, hogy alperes fia nem mint puszta néviró, hanem mint a váltónyilatkozat kiállítására felhatalmazott járt el. Ehhez képest a váltón előforduló keresztvonás a fennforgó esetben jelentőséggel bírónak nem tekintetvén, alperes a fizetésre a váltótörvény 23. §-a értelmében kötelezendő volt, stb. (1900 május 16-án 230/1900. sz. a.) A néviró nem tekinthető meghatalmazottnak. C.: A tábla Ítélete annyival inkább belybenhagyatik, mert bár a váltótörvény nem zárja ki azt, hogy valamely váltónyilatkozat meghatalmazott által vezettessék a váltóra és bár egymagában az, hogy esetleg maga a meghatalmazott az általa teljesített aláírás mellé feleslegből kézjegyet is tett, még nem zárná ki annak bizonyítását, hogy az aláírás meghatalmazásból teljesíttetett és igy a meg* Lásd az 1. §-nál közölt 131/83. és 1110/86. sz. határozatot is.