Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

632 Váltótörvény 104—105. §. kozatok, melyek névaláírás helyett keresztvonással vagy más kéz­jegygyei eszközöltettek, váltójogi hatálylyal rendszerint nem birnak. Az alsóbiróságok felperes tanúinak vallomása alapján helye­sen állapították meg azt a tényt, hogy az Írástudatlan alperes nevét B. C. irta a kereseti váltóra és hogy a névirás előtt előforduló ke­resztvonást az alperes vezette a váltóra. Minthogy pedig a sajátkezű névaláírás helyett a 104. §. 2. be­kezdésében érintett itt fenn nem forgó eset kivételével — kézjegy­gyei tett váltónyilatkozat alakilag hiányos; minthogy továbbá azt az alaki hiányt, a névírásnak a váltóra meghatalmazás alapján esz­közölt vezetése nem pótolhatja, sőt a kézjegy a meghatalmazási vi­szonyt egyenesen kizárja, mert a néviró arról tanúskodik, hogy a kézjegy valósággal attól származik, kinek neve mellé helyeztetett, s igy a néviró mint tanú és nem mint meghatalmazott szerepel: ezekhez képest mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó volt. (1901 október 15-én 374/1901. szám alatt.) Azonos 1181/1901., 1485/901., 1179/900., 167/85. Kézjegygyei és névirótól eredő névaláírással ellátott váltó ér­vénytelen. A kir. Tábla:Az alperes nevét a váltóra D. P. irta rá és al­peres kézjegyét tette a váltóra. A névaláírás helyett kézjegygyei tett váltónyilatkozat a váltótörvény 104. §. 1. bekezdése szerint a 2. be­kezdésében foglalt, de itt elő nem forduló kivételtől eltekintve váltójogi hatálylyal nem bir. Felperes tehát keresetével elutasítandó volt, mert a tanuk vallomása szerint ugyan D. P. az alperes meghatalmazá­sából irta alá az alperes nevét a váltóra, de mivel alperes ugyan­ekkor kézjegyét tette a váltóra, és mivel a váltónak kézjegygyei tör­tént ellátása azt az akaratnyilvánítást foglalja magában, hogy az alperes maga, nem pedig meghatalmazottja utján kívánja a váltó­nyilatkozatot tenni, a meghatalmazott által való aláírásnak esete ki van zárva, és igy D. P. felhatalmazása nem a váltó aláírására, hanem csak arra vonatkozott, hogy alperes kézjegye mellé odaírja alperes nevét annak a jeléül, hogy a kézjegy az alperestől való. Curia: A kir. Tábla Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1906 jan. 10. 293/1905. sz.) A váltókötelezett neve mellett előforduló kézjegy az aláírást ha­tálytalannak tünteti fel, ha csak felperes nem állítja, hogy a kézjegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom