Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 09. §. 593 ményező kellék hiányának nem tekinthető: mert az óváslevél a visszkereseti jogot megállapító jogcselekmény megtörténtének hiteles alakban való bizonyitásául szolgálván, annak és a V. T. 99. §-ban meghatározott alaki kellékek közül azok bármelyikének hiánya még nem vonja maga után szükségképen az óvási jogcselekménynek érvénytelenségét is hanem a felmerülő esethez képest mindenkor a birói megítélés tárgyát képezi az, hogy a kellékhiány olyan lényeges-e, mely az óvási jogcselekménynek hiteles alakban való tanusitását befolyásolja? Miután pedig a fenforgó esetben az óvás hátára vezetett másolat a kereseti váltó jelenlegi tartalmának is hü mását tartalmazza s az alperes az óvatolt és a kereseti váltó azonossága ellen a perben kifogást nem emelt, az óvás szövegében pedig a váltónak az óvás hátára vezetett másolatára hivatkozás történik s ez a szöveg a kir. közjegyző aláírásával és hivatalos pecsétjével el van látva, nem férhet kétség ahhoz, hogy az ivással a kereseti váltóra vonatkozóan felvett jogcselekmény foganatosíttatott és bizonyittatik. Ennélfogva, miután az óvás hátára vezetett váltómásolat, melyre az óvás szövegében hivatkozás történik, magának az óváslevélnek kiegészítő részét képezi, az a körülmény, hogy azt az óvatoló személy külön hitelesítési aláírásával el nem látta, az óvás érvénytelenségét ebben az esetben nem eredményezheti. Helyesen mellőzte a másodbiróság az óvásnak érvényessége ellen arra alapított kifogást, hogy a fizetésre való felhívás a szövegbe külön fel nem vétetett, az ítéletnek ide vonatkozóan felhozott indokaiból és azért, mert az óváslet él bevezető részét képező szövegből is kétségtelen az, hogy az ó\atoló személy a váltóbirtokos által a váltónak fizetés végett leendő bemutatása iránt kerestetett meg. Mindezeknek daczára azonban az óvási cselekmény e helyütt is érvénytelennek volt kimondandó. (Curia 1895 május 16-án 103/1895. sz. a.) Az óvás szabálytalansága ellen általánosságban emelt kifogások esetében az óvás minden kelléke vizsgálandó ugyan, de azt, hogy idő előtt vétetett-e fel az óvás, miután ez nem alaki tartalmi kellék, a kifogásoló kifejezetten felhozni és bizonyítani köteles. (Curia 1898 márczius 18-án 92/1898., azonos 847/1894. és 34/1898. sz. a.) Az óvásnak mint közokiratnak tartalma az ellenkezőnek bebizonyításáig valónak tartandó s ezzel szemben egy tanúnak ellenkező vallomása figyelembe nem jöhet. (Curia 1900 márczius 21-én 22/1900szám alatt.) Váltótörvény. V. 38