Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

594 Váltótörvény 99. §. A váltóóvás, mint közokirat ellenében a tartalom hamisságának bizonyitása a perrendtartás 165. §-ához képest meg van engedve. (Curia 1883 szeptember 19-én 901/1883. sz. a.) Az óváslevél hátlapjára vezetett másolatnak nem kell az óvást felvevő pecsétjével ellátva lenni. Nem volt figyelembe vehető alperesnek a B) alatt mellékelt óváslevél alaki kellék hiányából származtatott kifogása sem, mert a váltótörvény 99. §. 6. pontja szerint az óvatoló személy aláírása és hivatalos pecsétje lényeges kellékeit képezik ugyan az óváslevélnek, de arról, hogyha — mint a fenforgó esetben — a 99. §. 1. pontja szerint megkívánt váltómásolat nem az óváslevél szövegében, hanem ebben való hivatkozással az óváslevél hátlapjára van irva, e másolatnál a hitelesitési aláíráson kivül az óvatoló személy hivatalos pecsétjének ismételt alkalmaztatása volna szükséges, a törvény nem rendelkezvén, tekintve, hogy a kifogásolt óváslevél a váltótörvény 99. §-ában előirt minden kellékkel bir, különösen az óvatoló személy aláírásával és hivatalos (domborművű) pecsétjével ellátva van, a B) alatti ÓAáslevél a visszkereseti jog fentartására alkalmas okiratot képez. (Curia 1893 október 27-én 1359/1893. sz. a.) A V. T. 99. §-ának azon intézkedése, hogy az óvásnak magában kell foglalnia a váltó hű mását, nem zárja ugyan ki annak megengedhetőségét, hogy a fizetés végett bemutatott váltó másolata az óvási oklevél hátlapjára is vezettessék, különösen akkor, midőn egyidejűleg több váltók mutattattak be, de ily esetben is okvetlenül megkívántatik, hogy a hátlapon történt másolat az óvást felvevő hiteles személy aláírásával és pecsétjével ellátva legyen. (Curia 1885 május 26-án 62/1885. sz. a.) Az a körülmény, hogy a másolat hitelesítve nincs az óvást felvevő aláírásával és pecsétjével, nem tekinthető oly szabálytalanságnak, a mely az óvást hatálytalanítja, ha az óváslevél hátára vezetett váltómásolat azonossága a kereseti váltóval kétségbe vonva nincs. (Curia 1897 január 17-én 476/1896. sz. a.)* Az óváslevélben a másolatban a kibocsátó neve tollhibából eliratván, ez a körülmény nem lehet ok az óvás szabálytalanságának megállapítására. A keresethez csatolt óváslevélből kétséget kizáró módon * A két utóbbi szám alatt közölt határozatban a Curia arra a helyes álláspontra helyezkedett,, hogy a váltó azonosságának kétségtelensége esetében nem érvényességi kelléke az óvásnak, hogy a másolat is el legyen látva az óvatoló aláírásával és pecsétjével.