Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

572 Váltótörvény 93. §. nyére van alapítva. A váltó jogellenes kitöltésének kifogása pedig ft V. T. 93. §-a értelmében oly váltóbirtokos ellenében, a ki a váltót már a kitöltött tartalommal szerezte meg, csak ennek rosszhiszeműsége esetén hozható fel sikerrel. Ezek szerint, miután S. Lajos tanú vallomása szerint a váltónak első vevője nem a felperes volt s a felperesnek az alperes kifogásaival szemben előterjesztett perbeli előadása, a mely szerint egyfelől az utólagos jogellenes telepítést tagadta s másfelől felhozta, hogy az erre alapított kifogás vele szemben, mint harmadik jóhiszemű váltóbirtokossal szemben nem is érvényesíthető, magában foglalja annak az állítását, hogy a váltó már annak kitöltött jelenlegi tartalma szerint jutott az ő birtokába, ennélfogva a felperes, mint üres hátirattal igazolt váltóhitelező, az ellenkezőnek be nem bizonyítása következtében, a váltó oly birtokosának tartandó, a ki a váltót az előzőjétől mostani kitöltött tartalmával szerezte meg és igy ellenében a fizetési helyre nézve kitöltetlenül kiállított váltónak utólagosan a telepítést is magában foglaló tartalommal történt jogellenes kitöltésének kifogását az I. rendű alperes sikerrel csak ugy hozhatná fel, ha oly ténykörülményeket is igazolt volna, a melyekből arra lehetne következtetni, hogy a váltónak megszerzésekor a felperes a váltó kitöltésére nézve rossz hiszemben volt. (Curia 1898 február 15-én 48/1898. J. sz. a. Állandó gyakorlat.) Midőn valamely váltó a kiállításkor sem az intézvényezett lakhelyével, sem más fizetési helyiséggel nem volt kitöltve, az a fizetési helyre vonatkozó lényeges kelléket nélkülözvén, a váltónak az intézvényezett lakhelyével és egyúttal attól különböző fizetési helyiséggel való ellátásával, a fizetési helyre vonatkozó lényeges kellék töltetik ki; az ily kitöltésnek jogellenessége miatt felhozott kifogás tehát azonos tekintet alá esvén a váltó lényeges kellékének megállapodásellenes kitöltéséből merített kifogással, a VT. 93. §-a szerint sikerrel csupán az e tekintetben rosszhiszemű váltóbirtokossal szemben hozható fel. (0. 1910. ápr. 26. 207/910- v. sz. IV. p. t.) Az intjézvényezett nevére is kitöltetlenül adott, a váltó előlapján ja, váltó szövege alatt két aláírással ellátott váltót a váltóbirtokos — ha ellenkező megállapodás nem bizonyittatik — mindkét aláíróra intézvényezheti. (C. 1910. febr. 15. 929/909. v. sz. IV. p. t.) A jogellenes kitöltés kifogása azon váltóbirtokos ellen, ki puszta átadás után jutott a váltó birtokába, szintén érvényesíthető. K. és v. tsz.: A törvényszék igazoltnak találta, hogy felperes az A :/. alatti váltót S. I.-tól szerezte és a váltó tartalma alapján