Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

534 Váltótörvény 92. §. kiknek egymáshoz való viszonyát a kereskedelmi törvény 68. §-a értelmében elsősorban a társasági szerződésben foglalt rendelkezé­sek, ilyenek hiányában pedig a kereskedelmi törvény 96—86. §-ai szabályozzák, nem alkalmazható. Minthogy pedig sem a D) alatti társasági szerződés, sem a kereskedelmi törvény 69—86. §-ai felpe­rest, mint az üzletvezetéssel megbizott társasági tagot nem jogosít­ják fel arra, hogy a társaság vagyonával a maga javára rendelkez­hessék, hogy tehát saját nyilatkozatával a társaságot saját javára kötelezhesse, felperes a kereseti váltó alapján a „P. 0. és társa" czég ellen követelést csak abban esetben érvényesithetne, ha bizo­nyítaná vagy azt, hogy a ezégnek másik tagja G. Gy. ahhoz, hogy a társaságot saját maga javára lekötelezhesse, mint kétségtelenül a társaság rendes üzleti forgalmán túlmenő és a társaság czéljához nem tartozó ügylethez a kereskedelmi törvény 81. §-ának megfelelö­leg hozzájárult, vagy azt, hogy a kereseti váltó alapján a társasá­got a társaságon kivül álló harmadik személy irányában kötelezett­ség terhelte és e kötelezettséget ö, mint váltókötelezett, vagy mint a társaság vagyoni kötelezettségeiért a kereskedelmi törv. 88. §-a ér­telmében felelős tagja a jogositott harmadikkal szemben a társaság helyett saját vagyonából teljesitette, mert bizonyitás nélkül a kifej­tettekhez képest a kereseti váltó alapján érvényes váltóügylet létre­jöttének a felperes jóhiszemű váltóbirtokosnak nem tekinthető. Ezekből kifolyólag tekintettel arra, hogy felperes a jelzett perdöntő tények sem egyikét, sem másikát igazolni meg sem kisé­relte, alperes társaságnak felpereshez való viszonyára fektetett és felperessel szemben öt ez alapon megillető kifogását (váltótörv. 92. §-a) alaposnak kellett elfogadni és az elsöbiróság Ítéletét az itt fel­hozott okokból és a prts. 251. §-ára alapitott indokából helyben kel­lett hagyni. C: A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az elsőfokú biróság Ítéletében felhozott indokoknál fogva azért is hagyatott helyben a másodbiróság Ítélete: Mert a fel­peres által vitatott álláspont mellett, t. i. abban az esetben, ha a köz­kereseti társaságot annak egyes tagja a többinek hozzájárulása nél­kül, a maga javára váltóilag érvényesen kötelezhetné, tekintettel a váltójogi szigorra, mely szerint a váltókötelezettség fennállásához a váltó értékének leolvasása rendszerint nem követelhető, végered­ményben a közkereseti társaság fennállhatása vagyonilag az egyes tag tetszésétől tétetnék függővé; már pedig az ilyetén jogállapot me­rőben ellenkeznék a jogrenddel, melynek feladatát épen az képezi, hogy minden jogalanynak jogos érdeke mások túlkapásai ellen megvédessék. (1893 jan. 30. 1566.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom