Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)
14 Váltótörvény 1. §. Az elmebetegség kifogása, mint a váltóképességet kizáró körülmény, harmadik személyekkel szemben is érvényesíthető. (Curia 1893 február 17-én 1652/1892. sz. a.) A gyengeelméjü által tett váltónyilatkozat akkor is hatálytalan, ha az illető nem állott gondnokság alatt. (C. 1910. jun. 16. 322/910. sz.) Az Ausztriában gondnokság alatt állott személy által Budapesten elfogadott váltó az elfogadó szenvedő váltóképessége folytán nem érvénytelen ugyan, azonban az ellene itt hozott sommás végzés megsemmisittetett a gondnokság alatt álló alperes perelhetőségi képessége miatt. (Curia 1891 szeptember 22-én 113/1891. sz. a.) C: Ha nem hozatott volna fel elkésetten és valónak vétetnék is az, hogy alp. a kereseti váltókon alapuló követelést akkor, amikor már nem állott gondnokság alatt, elismerte, ez a körülmény csak arra adhat jogot felp.-nek, hogy követelését köztörvényi uton érvényesíthesse, de váltói kereseti jogot, mely csak érvé nyes váltólevélre és váltónyilatkozatra alapitható, neki egyáltalaben nem ad. (1901. jun. 27. 525. sz.) Alperes a váltó aláirására, a rendőrközeg által, letartóztatás fenyegetése folytán előidézett kényszer hatása alatt állott, — ha pedig e kényszer fennforgott, a váltónyilatkozat alperesre nézve váltói kötelezettséget akkor sem állapit meg, ha utóbb a váltótartozást be is ismerte. A kir. tábla: Az alapperben felperes abból az okból lett pervesztes, mert a váltó kiállításánál alperes kényszer alatt állott és mert a váltó megovatolása igazolva nem volt. Felperesnek az ítélettel szemben az annak alapjául szolgáló és felhozott tények megczáfolása állott az uj per kedvező kimenetele érdekében kötelességében, felperes azonban e tényeket nem döntötte meg. Igazolta ugyan, hogy az óvást kellő időben felvetette, de arra, hogy az alapperbeli ítéletben döntő sulylyal bírónak elfogadott kényszer fenn nem forgott, perrendszerü bizonyítékot fel sem ajánlott; egyszerű tagadással vagy saját főesküvel, midőn alperes is saját tényében van, a>: alapperbeli ítélet meg nem dönthető; a kihallgatott tanuk pedig az aláírásnál jelen sem voltak, s felperesi képviselőnek mint tanúnak az a vallomása, hogy alperes a váltókövetelés fennállását a kifogások beadása után beismerte, hasonlólag nem czáfolja meg azt az alapperbeli Ítéleti indokban megállapított tényállást, hogy alperes a váltó aláirására, a rendőrközeg által, letartóztatás fenyegetése folytán előidézett kényszer hatása alatt állott, — ha pedig e kényszer fennforgott, a váltónyilatkozat alperesre nézve váltói kötelezettséget akkor sem állapit meg, ha utóbb a váltótartozást be is ismerte.