Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

Váltótörvény 1. §. 13 ségében korlátolt külföldre való utazással hazájának törvényeit kijátszhassa. A jelzett szabály alól a kivételnek csak akkor van helye, ha a külföldi törvény máskép rendelkezik. Az a körülmény, hogy a kérdésben levő engedményezés nem a gondnokság alatt levő hazájában, hanem Budapesten történt és hogy felperes a vele szerződésre lépett külföldinek külföldön való gondnokság alá helyezéséről, esetleg tudomással nem bir, döntő sulylyal nem bir, mert a felhozottak szerint nem a jogügylet létrejöttének helye az irányadó, s mert a belföldi is, ha külföldivel jogügyletre lép, ennek személyes viszonyai iránt saját érdekében tudakozódni, óvatossággal eljárni tartozik. Kétségen kivül áll, hogy P. H. Ö. gróf az osztrák polgári törvénykönyv 273. és 865. §§. értelmében, mint tékozlás miatt gondnokság alatt álló személy, vagyona felett szabadon nem rendelkezhetik, terhes jogügyleteket nem köthet, ugy kétségtelen az is, hogy e tekintetben Ausztria és Magyarország közt viszonosság áll fenn. A fent kifejtett elvek hazai törvényeinkben is több helyen kifejezésre jutnak, jelesül az 1894: XXXI. t.-cz. 108. §. kifejezetten kimondja, hogy a házasság érvényességét a kor és cselekvőképesség tekintetében mindegyik házastársra nézve kizárólag hazájának törvénye szerint kell megitélni, az 1877: XX. t.-cz. pedig 62. §-ában a külföldön felállított gyámságot joghatályosnak elismeri, a felülvizsgálati kérvényben idézett 33. §-a pedig általában a külföldi gondnokságról sem nem intézkedik, sem nem rendelkezik az iránt, hogy a Magyarországon elrendelt gondnokság alá helyezés, hogy külföldön is érvényes legyen, külföldön is közzététessék. A váltótörvény 95. §-ának rendelkezése pedig a jelen esetre azért nem alkalmazható, mert a váltótörvénynek különleges rendelkezései a magánjog általános szabályaira nem birnak kiterjedő hatálylyal és pedig a cselekvőképességre nézve már azért sem, mert az idézett §-ban érvényesülő szigorúbb felfogást épen a nemzetközi jogbiztonság és az indokolja, hogy a váltókötelezettek jogügyleteikben egymással rendszerint közvetlen személyes érintkezésbe nem lépnek. Minthogy ezekhez képest a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, a midőn az A. alatti adóslevélre vezetett engedményezést, mint érvénytelent, a kereseti követelés alapjául el nem fogadta stb. (1903 deczember 10-én G. 398/1903. sz. a.) A váltóképesség hiányának alapjául kifogásként érvényesített hűdéses elmezavar az ezt bizonyítani czélzó orvosszakértők által jogi bizonyossággal csak ugy állapitható meg, ha ebbeli véleményüket vagy saját megfigyeléseikre, vagy pedig a kritikus időből bizonyitott tények és jelenségekre alapitják. (Curia 1897 január 7-én 263. és 264/1896. sz.)