Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak és más ítélőhatóságoknak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet (Budapest, 1912)

138 Váltótörvény 24. §. ez irányban bizonyítékot fel nem hozott, igy az volt valónak veendő, hogy a váltó annak elfogadása idejében azon rajta levő: „Budapesten a pesti hazai első takarékpénztár-egyesület" telepí­téssel volt ellátva. Minthogy felperes nem is állította, hogy a most említett telephely kitörlésébe és a beismerten a váltó elfogadása után az előbbi telepítésbe alperes beleegyezett volna és igy az utólagos telepítés az abba bele nem egyező alperesre nézve nem létezőnek tekintendő. Minthogy ezek szerint Budapesten a pesti hazai első takarékpénztárnál telepített kereseti váltó a Váltó Törv. 43. §. értelmében az alperes, mint elfogadó elleni váltókere­set fentartása végett Budepesten a pesti hazai első takarékpénz­tári egyesületnél lett volna óvatolandó, az óvás azonban nem itt, hanem az alperesre nézve nem létezőnek tekintendő telephelyen, Kis-Ujszálláson a nagy-kunsági takarékpénztárnál vétetett fel, az óvás pedig, a fent hivatkozott törvényszakasz szerint, elfogadó elleni váltókereset fentartására nem alkalmas: mindezeknél fogva, stb. A m. kir. Curia: Helybenhagyta annál is inkább, mert a V. T. 36. §-a csak a törölt hátiratok tekintetében állapítja meg azt a védelmet, hogy azok nem létezőknek tekintessenek; de azt, hogy a telepitett váltó nem volt a kiállításkor az utóbb törölt te­lepítéssel ellátva, vagy hogy ez a törlés a váltóadós beleegyezésé­vel történt, alperes tagadása ellenében a váltóbirtokos felperes tartozik bizonyítani. (1896 október 29-én 488/1896. és 1432— 1895. sz. a.) u . : i p jj, mÉií A váltóbirtokos jogosítva van a váltóra jogtalanul reávezetett te­lepítést törölni. A m. kir. Curia: Alperesek azt, hogy az A. alatt csatolt vál­tón látható, kitörölt telepítés (Budapesten az Első magyar ipar­banknál) akkor, midőn elsőrendű alperes a váltót elfogadta, már a váltón volt, vagy hogy a váltót a V. T. 24. §-a értelmében ő tele­pitette az első magyar iparbanknál, végre azt, hogy ha a váltó utólag telepíttetett, ez elsőrendű alperes beleegyezésével történt, nem is állították; felperesnek a póttárgyalási jegyzőkönyvben fog­lalt azt az előadását pedig, hogy a telepítés az Első magyar ipar­bank által a visszleszámitoláskor jogtalanul, illetve önkényesen tétetett, nem tagadván, a perrendtartás 159. §-a értelmében beis­merték. Ezek szerint igazolva lévén, hogy a váltó nem az elfoga­dás előtt az elsőrendű alperes által, hanem későbben, az Első magyar iparbank által önkényesen telepíttetett: felperesnek, kivel a peres felek előadása szerint a váltószerződés eredetileg létrejött, joga volt a telepítést kitörülni és a törlés által a váltó eredeti tar­talmát visszaállítani. Minélfogva a törült telepítés ugy tekintendő, mintha nem is léteznék és a váltó erre való tekintet nélkül tártai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom