Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

69 kis- és nagyközségekben jegyzővé meg nem választható, aki a pénztárnokkal elsőfokú sógorságban áll, ennélfogva G. Antalnak jegyzővé megválasztása már ezen törvényes akadálynál fogva ki volt zárva. De ezenfelül a panasznak azért sem lehetett helyt adni, mert az iratok közt levő választási jegyzőkönyv szerint a szavazásnál, méhnek eredményeként G. Antal egy szótöbbséggel jegyzővé választatott, részt vett F. Sándor is, aki szavazatát G. Antalra adta, holott ő szavazati joggal sem birt. Az iratokból ugyanis kitűnik, hogy az 1894. évben hat évi időtartamra községi képviselővé megválasztott F. Sándor még az ugyanazon évben foganatosított községi tisztújításon adóügyi tanácsossá lett megválasztva, már pedig az 1886 : XXII. t.-cz. 58. §-a szerint a tanácsnok már állásánál fogva szavazattal biró tagja a képviselőtestületnek, a 42. §. pedig akként rendelkezik, hogy az ilyen állásra megválasztott községi képviselő helyét a megválasztott póttag foglalja el, amint tényleg ekkor B. András póttag a F. Sándor helyébe be is hivatott, tehátí1. Sándor, amint adóügyi tanácsnoknak megválasztatott, képviselőtestületi választott tag minőségét elvesztette s helyébe a behivott póttag lépett, még pedig tekintettel arra, hogy a 41. §. szerint a községi képviselők 6 évre választatnak s tekintettel arra, hogy a már idézett 42. §. az elöljáróvá megválasztott községi képviselő helyének a póttag általi betöltését ép oly módon rendeli, mint a képviselő állásról végleg lemondott, vagy nem igazolt képviselőre vonatkozólag, vagyis a választási időszak lejártáig, a behivott póttag a F. Sándor jogán, ennek megbízatása lejártáig marad községi képviselő s F. Sándor a tanácsosi állásról lemondva, nem foglalhatja el újra apóttaggal már betöltött községi képviselői állását, Ezek szerint tehát F. Sándor, a Il-od jegyző választásánál nem szavazhatott, szavazata érvénytelen volt. Azáltal tehát, hogy a választásnál jogosulatlan szavazat lett elfogadva, jogosult választó pedig meghiva nem lett, a választásnál a törvény rendelkezései figyelmen kivül lettek hagyva s igy a választásnak érvényre emelésére irányuló panasznak helyt adni nem lehetett.