Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

160 kötelezettség nem ezen körülményen, hanem azon alapul, hogy minden községi lakos és birtokos az idézett 129. §. alapján a terhekhez a reá eső községi adóval hozzájárulni köteles, s a biróság is, midőn a községet a perköltségekben marasztalta, illetve a költségeket a község terhére megállapította, a község egyetemét s nem ennek a panaszos birtokának kivonása utáni fenmaradt részét kötelezte e költségek viselésére. A védirattal fölmerült költségekben panaszló jelen ügy körülményeinél fogva marasztalható nem volt, azonban a panaszlott D. községet képviselő ügyvédnek munkadiját és kiadásait saját fele ellenében, az Í896 : XXVI. törvényczikk 147. §. rendelkezéséhez képest, meg kellett állapitani. 36. Az önálló pusztákat törvény szerint megillető félpótadókedvezmény csupán a föld- és házadóra vonatkozván, a tökekamat- és járadékadóra ez a kedvezmény ki nem terjed. 2988/1900. K. sz. Ő Felsége a Király nevében a magy. királyi közigazgatási biróság K. község 1899. évi pótköltségvetésének felülvizsgálása, illetve jóváhagyása iránti ügyét, melyben B. vármegye törvényhatósági bizottsága 1899. évi július hó 10. napján 50S. szám alatt határozott, K. képviselőtestületének a községi adó kivetésének aránya ellen beadott panasz s erre N. Lipót m.-i ügyvéd által képviselt N. Ákos, mint F. cs. és kir. főherczeg b-i hitbiz. uradalmának igazgatója részéről benyújtott védirat folytán 1900. évi deczember hó 27 napján tartott nyilvános ülésben az 1896 : XXVI.t.-cz. 33. §. 1. pontja alapján tárgyalás alá vévén, következőleg itélt : A magy. kir. közigazgatási biróság a panasznak helyt ad s B. vármegye törvényhatósági bizottságának 508/1899. számú határozatával szemben a F. cs. és kir. főherczeg b.-i hitbiz. uradalma terhére előirt öszszesen 1727 írt 67 kr. állami adóból az 1543 frt, vagyis 3086 kor. járadékadó egész összegére rendeli az engedélyezett 32"5% község adónak kivetését. Jndokok: A panaszolt uradalomnak alaki kifogásai figyegyelembe nem vehetők, mert a panaszolt törvényhatósági határozat a község birájának, mint a község képviselőjének