Kampis János (szerk.): A községi közigazgatás a Magy. Kir. Közigazgatási Bíróság gyakorlatában. A M. Kir. Közigazgatási Bíróság által községi közigazgatási ügyekben hozott döntvények és elvi határozatok rendszeres gyűjteménye (Budapest, 1901)

161 1899. évi szeptember hó 10. napján lett kézbesítve, a panasz pedig a főszolgabírónál lett ugyan benyújtva, de már szeptember hó 22. napján, tehát az 1896 : XXVI. t.-cz. 93. S-ában megszabott 15 napi határidőn belül az annak átvételére illetékes alispánhoz beérkezett, továbbá a panasz beadását a képviselőtestület határozván el, ennek képviseletében a biró, mint a testület elnöke azt beadni nemcsak jogosított, de mint a képviselőtestület határozatainak végrehajtására köteles közeg, azt benyújtani tartozott is; a 118. §r azon rendelkezése, hogy a képviselőtestület és elöljáróságot a biró és jegyző együtt képviseli, nem azon esetre vonatkozik, midőn a képviselőtestület rendeli el a panaszjog igénybevételét, hanem midőn ennek határozata nélkül a képviselőtestület hivatalbóli képviseletében adatik be a község részéről a panasz. A panasziratban fölhívott mellékletek másolatainak a Il-od példányhoz nem csatolása miatt emelt kifogás törvényes alappal azért nem bír, mert az 1896 : XXVI. t.-cz. 92. §-a szerint csak a bizonyító s a panaszos igényét támogató iratok melléklendők a panaszhoz s csakis ezeknek másolatai csatolandók a Il-od és többi példányhoz, a jelen esetben azonban, mint azt a panaszirat .világosan jelzi, a '/. alatti melléklet a panaszolt törvényhatósági bizottsági határozat, a 2'/. alatti az állami adófőkönyvi kivonat, a 37. alatti pedig maga a költségelőirányzat, ezek azonban nem a panaszló igényének támogatására szolgáló okiratok, hanem oly hivatalos előiratok, melyek részint meghirdetés, részint a vonatkozó törvények rendelkezéséhez képest közszemlére kitétel által az érdekeltekkel s így a panaszló uradalommal is közöltettek s melyek éppen azért nem is voltak a panaszhoz csatolandók s melyeket nem a község, mint panaszló fél, hanem a panaszszal, az ezt fölterjesztő hatóság által voltak a 100. §. értelmében a bírósághoz bemutatandók. Az ügy érdemében a panasznak azért kellett helyt adni, mert a közokiratot képező állami adófőkönyvi kivonat határozottan bizonyítja, miként a panaszolt terhére előirt 1727 frt 67 kr. állami adóból 1543 frt, vagyis 3086 korona tőkekamat és járadékadót képez, már pedig az 1886 : XXII. t.-cz. 130. §-a értelmében a községhez közigazgatásilag csatolt puszták, havasok és rendszeres gazdasági 11