Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

47 nincs a kár megállapításának módja tekintetében a biróság a S. E. T. 65. §-a szerint kötelező eljárási szabályhoz sem kötve. (1900. D. 10. Tábla: 1901. II. G. 65.) 94. Kártérítési felelősség a vételi szerződés nem teljesítése miatt. Felperes vevő azért követelt kártérítést az eladótól, mert ez a tőle megvett burgonyát nem szállította; követelésbe vette azt az árkülönbözetet, mely a teljesítés helyén és idejében a vételi és piaczi ár között volt; továbbá követelte az eladótól a megvett burgonya szállítása czéljára küldött és az eladó által magánál visszatartott zsákok kölcsöndiját. Az eladó a burgonyát „Prompt ab Bahn Tata" tartozott szállítani; a megállapított, de a vevő által utólagos teljesítésre adott határidőben sem teljesítvén, a vevő értesítette eladót, hogy kártérítéshez való jogát fentartja. A törvényszék megállapította, hogy az eladó a szerződés nem teljesítése miatt a vevőnek kártérítéssel tartozik, mert a burgonya tudvalevőleg olyan áru, mely piaczi árral bír, ilyen esetben pedig a vevő, ha a megvett árut meg nem kapja, két ségtelenül károsodik, illetőleg elesik az őt megillető haszontól. Károsodik pedig azon összeg erejéig, melylyel a teljesítés helyén és idejében létezett átlagos piaczi ár a kialkudott vételárat meghaladja. Az a körülmény, hogy a vevő keresetében fedezeti vételre hivatkozott, de azt bizonyítani nem tudta, nem szolgálhat akadályul az árkülönbözeti követelés megítélésére, mert az árunak mástól való beszerzése csak joga, de nem kötelessége a vevőnek, aki igényelhet kártérítést fedezeti vétel nélkül is. E részben alaptalan az eladó alperesnek az a kifogása, hogy felperes keresetét megváltoztatta, mert a követelés jogalapja nem a fedezeti vétel, melyre szükség nincs, hanem a szerződés megszegése, míg az esetleges fedezeti vétel csak a kár összegének meghatározására szolgálhat alapul. Jogosan követeli felperes a zsákok kölcsöndija fejében követelt összeget is, mert tényül állapíttatott meg, hogy a zsákokat, melyeket a burgonya elküldése czéljából az eladónak elküldött, tényleg kölcsönvette és azokért a keresetében e czimen követelt kölcsöndiját fizette. (1900. D. J53. Tábla: 1900. Cl. 60.)