Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

48 95. Yevö kártérítési követelése nem teljesítés miatt. K. T. 277. §. A vevő nem köteles az eladónak az utólagos teljesítésre ismételten halasztást adni és indokolatlan késedelem esetén az eladótól kártérítést követelhet. (1899. D. 45.) 96. Birói szemleköltség mint felmerült kár. Ha az alaposnak bizonyult minőségi kifogás daczára az eladó a rendelkezésre bocsátott árut vissza venni vonakodik, a vevő jogosult a minőségi hiány megállapítása végett birói szemlét kérni; ennek költsége a kárral egy tekintet alá esik. (1899. D. 103.) 97. A vevőnek joga van a részére küldött árut szakértővel megvizsgáltatni és amennyiben az áru minősége ellen emelt kifogása alapos, ennek a szakértői vizsgálatnak, valamint a kifogásolt és rendelkezésre bocsátott áru megőrzéséért a raktárdijat követelni tekintet nélkül arra, hogy az árut saját helyiségében őrizte, vagy másnak a raktárában helyezte el. (1901. E. 46.) 98. Vételi ügyletből folyó jogok átruházása. Nincsen olyan jogszabály, mely a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket megállapító vételi ügyletből kifolyólag a felek egyikét megillető jogok másra való átruházásának érvényességét — ellenkező megállapodás hiányában — a másik fél hozzájárulásától tenné függővé; s annak, ha az átruházáshoz a másik fél hozzájárulása ki nem eszközöltetett, csupán az a következménye, hogy az átruházás daczára a viszontszolgáltatást illető kötelezettség továbbra is az átruházó személyét terheli: helytelenül és az anyagi jogszabály megsértésével mondotta ki tehát a törvényszék, hogy felperest, kire a kötlevélben vevő félként megnevezett személy az ezen ügyletből folyólag őt megillető összes jogokat és kötelezettségeket átruházta, az eladó hozzájárulásának hiányában, a kereset tárgyává tett és a kötlevélre vezetett nyilatkozat szerint engedményezett vételi ügyletből származtatott igényeket illetőleg az actorátus meg nem illeti. (Tábla 1900. II. G. 61. 1900. D. 19.)