Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

46 tehát az eladó külön megállapodást vagy kereskedelmi szokást bizonyítani nem képes, a vevő pedig csak részleges teljesítéshez juthatott volna az áru egy részének hiányos minősége miatt, nem köteles a vevő az árunak azt a részét sem megtartani, mely a megrendelésnek megfelelt, hanem joga nyilik az ügylettől visszalépni, de joga van a K. T. 348. §-a értelmében az eladótól kártéritést is követelni. (Ez esetben a vétel tárgyát képezett zsákok egy része hiányos minőségű volt; emiatt a vevő a vételtől elállott, a kártérítés fejében követelt fuvardíj, melyet az árunak a vasúttól kiváltása alkalmával fizetett és az áru őrzési dija részére megítéltetett.) (1901. E. 119.) 91. Kártérítés késedelmes (de elfogadott) teljesítés miatt. Jogszabály az, hogy a késedelmes teljesítés miatt kártéritést a vevő még fix vétel esetében sem követelhet, ha a késedelmes teljesítést fentartás nélkül elfogadja; a kártérítési igény fentartása nélkül utóbb átvett áruk vételárának fizetése alól tehát az alperes nem szabadulhat, habár előzőleg az áruk rendelkezésre bocsátásakor az eladót kártérítési igényéről értesítette is, mivel a késedelmesen szállított áruk fentartás nélkül történt utólagos átvétele a rendelkezésre bocsátástól és a kártérítési igénytől való elállás jelentőségével bír. (1901. E. 296.) 92. Kártérítés követelésének feltétele általában. Kárkövetelésnek valamely jogellenes cselekmény vagy mulasztás esetében is csak annyiban van helye, amennyiben a károsított félnek nem állt módjában a kárt elhárítani; ellenben nem igényelhet kártérítést az, aki a kárának elhárítására alkalmas eszközök igénybevételét ellenfele rovására elmulasztja. (1901. E. 203.) 93. Kártérítési összeg kiszámítása. A bíróságot az ítélet hozatalánál csak a kereseti kórelem, vagyis a kártérítés fejében felszámított végösszeg köti, amenynyiben ezen tul nem terjeszkedhetik, ellenben a kár kiszámításának a keresetben alapul vett módjához kötve nincs; épen ugy