Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

4;, egyszer elküldje; ilyen követeléssel a vevő csak viszonkereset utján léphet fel — abban a perben t. i., melyet az eladó a vételár iránt ellene inditott. (1899. D. 332.) 87. Megszűnt ügylet. Jogszabály az, hogy valamely jogügylet hatálya, illetőleg érvénye a felek kölcsönös beleegyezésével megszüntethető és az ekképp megszüntetett jogügylet alapján igényt egyik fél sem érvényesíthet a másik ellen. Ha tehát a vevő az árut rendelkezésre bocsátotta, az eladó pedig ezt elfogadta: a létrejött vételügylet ezzel megszüntettetett s ez esetben a rendelkezésre bocsátás jogszerű vagy jogtalan volta fontossággal többé nem bir. (1900. E. 316.) 88. Ha az eladó az áru visszavételét megígérte, vételárat többé nem követelhet még akkor sem, ha a kifogásolás és rendelkezésre bocsátás a vevő részéről vagy épen nem, vagy hiányosan történt. (1899. D. 6.) 89. 4 vevő kártérítési igénye, ha az eladó eláll. Az eladó a megvett árut nem szállította s az ügylettől elállását jelentette ki, miért a vevő kártérítést követelt. A törvényszék kimondotta, hogy a K. T. 353., 272. és a nem fix ügyletekre is alkalmazandó 356. §. 2. pontja alapján a vevő piaczi vagy tőzsdei árral nem biró áruknál is, fedezeti vétel nélkül is követelheti azon kárának megtérítését, mely azáltal állott elő, hogy a megvett, de nem szállított árukat nyereséggel tovább el nem adhatta. Es nem tulajdonított súlyt a kir. törvényszék az eladó alperes abbeli érvelésének sem, hogy a vevő csak akkor léphetne fel ily alapon igényével, hogy ha nem szállítás következtében a vevő üzletét nem folytathatta volna (a vétel tárgya posztó volt, melyből a vevő kabátokat készíteni és azt eladni szándékozott); mert az, hogy a vevő üzletét folytatta, nem zárja ki, hogy az általa felszámított nyereségtől elesett. (1900. D. 10. Tábla: II. Gr. 65/1901.) ÍM). Kártérítés részleges teljesítés miatt. A vevő külön megállapodás vagy kereskedelmi szokás hiányában a részleges teljesítést jogosan utasíthatja vissza; ha