Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

30 41. Teljesítés beraktározás által. A vevő a vételtől egyoldalúan elállott és erről az eladót azzel értesítette, hogy az árut átvenni nem fogja; majd később azt irta az eladónak, hogy ha az árut mégis elküldené, azt vegyészszel fogja megvizsgáltatni. A vevő tehát az áru átvételét már előre megtagadta, majd olyan feltételekhez kivánta kötni, mely a megrendeléskor kikötve nem volt: az eladó jogositva volt az árut a vevő rendelkezésére beraktározni és tőle a vételárat követelni. (1900. D. 242.) Teljesítés rendelkezésre tartás által. A vevő fentartotta magának a jogot arra, hogy a megvett áru szállítása tekintetében rendelkezzék, azonban ezt a jogát az eladó felhívása daczára sem gyakorolta, bár tudta, hogy az áru rendelkezésére áll. Eladó a vételszerződésből folyó kötelességének eleget tett az által, hogy az árut a vevő rendelkezésére készen tartotta és erről a vevőt értesítette, a vételárt tehát követelheti, annál inkább, mert alperes azzal, hogy a rendelkezés iránti felszólításra mit sem felelt és az áru átvétele iránti készségét az eladó tudomására nem hozta, ezzel annak a szándékának adott kifejezést, hogy az árut szállítás esetén nem venné át. (1899. D. 129.) 43. Vételárkövetelés az áru átvételének megtagadása esetén. Az eladó a vételárat az átvétel előzetes megtagadása esetén is csak akkor követelheti, ha a maga részéről a vételre irányuló szerződést az áruk átadásával teljesítette; ha a vevő az áru átvételét már előre megtagadja, az eladó nem tartozik az árut elküldeni, hanem a mega részéről kötelezettségének eleget tesz, ha az áru szerződésszerű megküldését felajánlja. De ha a vételi szerződésben a vételár fizetésére 4 havi hitel köttetett ki; az eladó pedig utólag az árura eső vámilleték összegének megfelelő utánvéttel kívánja az árut szállítani: a szerződésnek meg nem felelő teljesítést ajánlott fel, ennélfogva vételárat követelni joga nincs. (1899. D. 468.)