Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

31 44. Teljesítési hely. Ha a teljesítés helye kikötve nincs, teljesítés helyéül az eladó lakhelye tekintendő, ilyen körülmények között pedig az eladót á szállitmánj^ozó és fuvarozó eljárása folytán felmerült hátrányokért felelősség csak abban az esetben terheli, ha azok megválasztásában nem járt volna el a rendes kereskedő gon­dosságával ; ha ilyen mulasztás nem terheli, akkor az eladót az árunak a szállitmánj^ozó részére történt átadása után felelősség sem terhelheti. (1899. D. 335.) •45. Ha tehát az áru szállitásközben felrobban és megsem­misül, — ha teljesítési helyre nézve a felek között külön meg­állapodás létre nem jött — a K. T. 322. §-a értelmében ez az árut szállitásközben ért kár a vevő terhére esik, ha csak nem bizonyítja azt, hogy az áru megsemmisülését az eladó gondat­lansága idézte elő. Ennek bizonyítása nélkül az áru vételárát megfizetni köteles. (1903. E. 457.) 46. Más helyről szállított áru szállításával járó veszély. A más helyről szállított áru fuvarozásával járó veszély — ha teljesítési hely külön kikötve nem lévén, annak az eladó telepe tekintendő — a vevőt terheli; ha tehát az áru fuvarozásközben megsérül, illetve részben elvész (a fenforgó esetben egy hordó olaj volt a vétel tárgya, mely részben kifolyt) a vevőt terheli annak a bizonyítása, hogy az áru hiányos megérkezése az eladó hibájából ered és nem az eladó tartozik azt bizonyítani, hogy ő a feladásnál a rendes kereskedői gondossággal járt el. (1900. E 216.) 47. Az a vevő, aki uj árut rendel, hibás és hibáinál fogva ócska számba menő árut akkor sem köteles elfogadni, ha az egyébként használható. E részben nem terheli a veszély a vevőt azért, mert a teljesítés helye az elküldés helye — Budapest — volt, ha csak nem bizonyítja az eladó azt, hogy az áru az elkül­déskor hibátlan volt. (1899. D. 130.) 48. A „vevő veszélyére"-kiildés értelmezése. A veszély casust, vagyis véletlen esetet jelent, a kisérő irat hiánya pedig a felek mulasztásából származik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom