Gyurits Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1899-1903. években érkezett ügyekben hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye, kiegészítve egyes fontosabb, a feldolgozás tartama alatt hozott határozatokkal (Budapest, 1905)

31 44. Teljesítési hely. Ha a teljesítés helye kikötve nincs, teljesítés helyéül az eladó lakhelye tekintendő, ilyen körülmények között pedig az eladót á szállitmánj^ozó és fuvarozó eljárása folytán felmerült hátrányokért felelősség csak abban az esetben terheli, ha azok megválasztásában nem járt volna el a rendes kereskedő gondosságával ; ha ilyen mulasztás nem terheli, akkor az eladót az árunak a szállitmánj^ozó részére történt átadása után felelősség sem terhelheti. (1899. D. 335.) •45. Ha tehát az áru szállitásközben felrobban és megsemmisül, — ha teljesítési helyre nézve a felek között külön megállapodás létre nem jött — a K. T. 322. §-a értelmében ez az árut szállitásközben ért kár a vevő terhére esik, ha csak nem bizonyítja azt, hogy az áru megsemmisülését az eladó gondatlansága idézte elő. Ennek bizonyítása nélkül az áru vételárát megfizetni köteles. (1903. E. 457.) 46. Más helyről szállított áru szállításával járó veszély. A más helyről szállított áru fuvarozásával járó veszély — ha teljesítési hely külön kikötve nem lévén, annak az eladó telepe tekintendő — a vevőt terheli; ha tehát az áru fuvarozásközben megsérül, illetve részben elvész (a fenforgó esetben egy hordó olaj volt a vétel tárgya, mely részben kifolyt) a vevőt terheli annak a bizonyítása, hogy az áru hiányos megérkezése az eladó hibájából ered és nem az eladó tartozik azt bizonyítani, hogy ő a feladásnál a rendes kereskedői gondossággal járt el. (1900. E 216.) 47. Az a vevő, aki uj árut rendel, hibás és hibáinál fogva ócska számba menő árut akkor sem köteles elfogadni, ha az egyébként használható. E részben nem terheli a veszély a vevőt azért, mert a teljesítés helye az elküldés helye — Budapest — volt, ha csak nem bizonyítja az eladó azt, hogy az áru az elküldéskor hibátlan volt. (1899. D. 130.) 48. A „vevő veszélyére"-kiildés értelmezése. A veszély casust, vagyis véletlen esetet jelent, a kisérő irat hiánya pedig a felek mulasztásából származik.