Grecsák Károly (szerk.): Új döntvénytár. A M. Kir. Curiának, a kir. ítélőtábláknak, nemkülönben más legfelsőbb foku itélőhatóságok elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet (Budapest, 1912)
342 Btkv. 330. §. 1201. Vendég nem követ el a korcsmáros ellen laksértést, ha felhívásra nem távozik a korcsmából. (Curia 6307. sz. 1890 június 30.) 1202. Fiu jogositva van másutt tartózkodó atyját a lakással rendelkező ellenére is meglátogatni. (Curia 1708. sz. 1886 november 10.) 1203. Magánlaksértés nem forog fenn, ha a férj, ki apósával egy házban lakik, felesége után menve, a közös lakás konyhájába fotetör. (Curia 10865. sz. 1902 deczember 17.) 1204. Férj, a tőle külön élő nejénél levő gyermekeit, neje és neje lakásadójának tilalma ellenére is meglátogathatja. (Curia 1896. évi 4407. sz. márczius 18.) 1205. Háziúr jogositva van a bérlet lejárta után lakóját önmaga kilakoltatni. (Curia 302. sz. 1893 február 21.) 1206. Háztulajdonos a saját háza felügyeletével megbízott egyén lakásába bemehet. (Curia 4927. sz. 1885 szeptember 10.) 1207. Bérbeadó csak rendőri közbenjárás mellett nyithatja ki a bérlő lakását mutogatás czéljából. Bűnösség. (Curia 1896. évi 9493. sz. 1897 április 29.) 1208. Közös házban az egyik tulajdonos által birt bezárt lakásba a másik tulajdonos be nem hatolhat. Bűnösség. (Curia 1898. évi 7756. sz. 1899 április 20.) 1209. A tulajdonos nem követhet el magánlaksértést az ellen, a kit csak korlátolt használati jog illet. Pécsi T.: A kir. tábla az elsőbiróság Ítéletét azért hagyta helyben, mert pótmagánvádló azt, hogy őt a F. M. által felnyitott szobában a korlátlan használati jog megillette volna, nem igazolta, e nélkül pedig vádlottak, mint az ingatlan tulajdonosai ellen a magánlaksértés annál kevésbbé állapitható meg, mivel nem lett megczáfolva ezeknek az a védekezése, hogy sértettet és a vele élő ifj. M. R.-t, akik nem az ingatlanán, hanem más vármegyében, Baján laknak s a kérdéses szobát be sem bútorozták, mint tanyás feleseket csak az illette meg, hogy a mikor a feles birtokon mezei munkát végeztek, abban a szobában meghálhattak és munka eszközeiket ott tarthatták, de a szobát a tulajdonos elől, akinek még a bérlővel szemben is meg van az a joga, hogy a lakást megtekinthesse, lezárni jogositva nem voltak. (1905 máj. 24. 999. sz.)